VÁLLALKOZÁS 2.0

Ügyfeleinkkel folytatott egyeztetéseink során felfigyeltünk egy alapvető problémára, amelyet fellelős szolgáltatóként meg kell ismertetnünk valamennyi érdekelt féllel!
Ismert, hogy az energiahatékonysági intézkedések pl. a következők:

  • kevesebb energia felhasználás: hatékonyság növelés, veszteség csökkentés, pazarlás megszűntetés,
  • olcsóbb energia: beszerzés optimalizálás,
  • technológiai-, és épületenergetikai megtakarítások,
  • szervezeti kultúrát érintő intézkedések (tudatformálás),
  • alternatív energiaforrások alkalmazása: megújulók, co-, és trigenerációs megoldások

Az energetikai szakreferens feladatköre jogszabályban rögzített módon éppen a fentiek felügyelete.

A felügyelet során a vállalkozásnál vagy az alkalmazott technológiában bekövetkező változások és újdonságok ismerete elengedhetetlen.

  1. Az energetikai célkitűzések meghatározása és megvalósulásuknak felügyelete az energiairányítási rendszer alapja.
  2. A változások követése, és a szükséges felügyelet biztosítása az energiairányítási rendszer működtetésének rutinja.
  3. A tevékenységek energetikai célok szerinti szabályozása és a dolgozók bevonása az energiairányítási rendszer hozzáadott értéke.

Miért éri meg az ISO 50001 bevezetése kötelező energetikai szakreferens igénybevétele esetén?

  1. Az energetikai audit kijelöli az energetikai célkitűzéseket.
  2. Az energetikai szakreferens követi a változásokat és biztosítja a szükséges felügyelet koordinálását.
  3. Az együttműködő vállalkozással az energetikai szakreferens tanácsot ad az energetikai célok szerinti szabályozás és dolgozói együttműködés kialakításában.

Ezek alapján állítjuk, hogy jobban megéri az ISO 50001 bevezetése és alkalmazása kötelező energetikai szakreferens igénybevétele esetén!

Ajánlatainkat is ennek szellemében tesszük, és azok ezt igazolják műszaki tartalom és szakértői díj vonatkozásában egyaránt.

 

Minőségirányi rendszerünk alapja, hogy az alábbi négy feltételnek megfeleljen tevékenységünk:

1. megfelelés a jogszabályoknak, szabványoknak

2. megfelelés a használatra való alkalmasságnak (a szolgáltatás közismert célja szerinti alkalmasság)

3. megfelelés a felhasználó nyilvánvaló igényeinek (szerződésben rögzített specifikációknak)

4. megfelelés a vevő látens (ki nem mondott) igényeinek (a fogyasztó speciális ismereteinek hiányából eredő és/vagy az alapvető és így már meg sem fogalmazott igényeknek való megfelelés)

(Shoji Shiba „minőség” meghatározásának alkalmazása.)

Bízunk abban, hogy minden szolgáltató így gondolkodik!

About Author

Avatar

Komment