Ahogy a lényegességnek ez a tágabb megközelítése érvényesült, a szervezetek bizonyos nem pénzügyi tényezőket is elkezdtek úgy tekinteni, mint amelyek potenciálisan lényegesek lehetnek vállalkozásuk teljesítménye szempontjából. Ezt 2006-ban hivatalosan is megerősítették, amikor a Global Reporting Initiative (GRI) irányelveket tett közzé a fenntarthatósági jelentésekben való lényegesség értékelésére vonatkozóan.
Mi a különbség a lényegesség és a kettős lényegesség között?
A mai fenntarthatósági jelentési környezetben a „lényegesség” és a „kettős lényegesség” két olyan kulcsfogalom, amelyek a szervezet fenntartható gyakorlatok iránti elkötelezettségét közvetítik, és a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) megfontolások növekvő tudatosságát tükrözik.
A lényegesség a gazdasági döntéseket befolyásoló pénzügyi szempontokra összpontosít, míg a kettős lényegesség nem pénzügyi hatásokat is magában foglal, és érdekeltfél-központú megközelítést alkalmaz, különösen az ESG-jelentésekben. Az üzleti életben mindkét fogalom kulcsfontosságú a pénzügyi megfelelés és a fenntarthatósági jelentéstétel területein.
Mi a kettős lényegesség?
A kettős lényegesség egy lépéssel továbbviszi a fenntarthatósági jelentésekben a lényegesség fogalmát. A kettős lényegesség szerint a vállalatnak be kell számolnia egyrészt arról, hogy üzleti tevékenységét hogyan érintik a fenntarthatósági kérdések („kívülről befelé”), másrészt arról, hogy tevékenységeik milyen hatással vannak a társadalomra és a környezetre („belül kifelé”).
Más szóval, a vállalkozásoknak két szempontot kell figyelembe venniük:
- Mi lényeges számukra?
- Mi lényeges a társadalom vagy a bolygó számára?
A kettős lényegesség – miközben saját érdekeiket is figyelembe veszi – arra ösztönzi a szervezeteket, hogy megvizsgálják, tevékenységeik hogyan érintik azokat az erőforrásokat és embereket, akikre a működésük támaszkodik, ezáltal segít minden szervezetnek teljesebb képet kapni önmagáról, tevékenységéről és szerepéről egy szélesebb körben értelmezett kontextusban.
A kettős lényegesség a kormányok, a befektetők és a közvélemény növekvő nyomása miatt alakult ki. Végül az egységes és kötelező jelentéstételi szabályozásban nyert jogot az EU-ban.
Mit mond az ESRS a kettős lényegességről?
A kettős lényegesség az európai fenntarthatósági jelentési szabványok (ESRS) központi részét képezi.
Az ESRS a kettős lényegességet két kategóriába sorolja:
- A hatás lényegessége (a „belülről kifelé” nézőpont)
- Pénzügyi lényegesség (a „kívülről befelé” nézőpont)
Ezek meghatározása a következő:
ESRS 1., Általános követelmények: 43.
„A fenntarthatósági kérdés akkor lényeges a hatás szempontjából, ha a vállalkozás által az emberekre vagy a környezetre rövid, közép- és hosszú távon gyakorolt tényleges vagy potenciális, pozitív vagy negatív lényeges hatásokra vonatkozik. A hatások közé tartoznak a vállalkozás saját műveleteihez, valamint upstream és downstream értékláncához – többek között termékei és szolgáltatásai, valamint üzleti kapcsolatai révén – kapcsolódó hatások. Az üzleti kapcsolatok magukban foglalják a vállalkozás upstream és downstream értékláncát, és nem korlátozódnak a közvetlen szerződéses jogviszonyra.”
ESRS 1., Általános követelmények: 49.
„A fenntarthatósági kérdés akkor lényeges pénzügyi szempontból, ha észszerű feltételezés alapján lényeges pénzügyi hatást vált vagy válthat ki a vállalkozásra nézve. Ez a helyzet akkor, ha egy fenntarthatósági kérdés olyan kockázatokat vagy lehetőségeket teremt, amelyek rövid, közép- vagy hosszú távon lényegesen befolyásolják vagy észszerű feltételezés alapján lényeges befolyással lesznek a vállalkozás fejlődésére, pénzügyi helyzetére, pénzügyi teljesítményére, cash flow-ira, finanszírozáshoz való hozzáférésére vagy tőkeköltségére. A kockázatok és a lehetőségek múltbeli eseményekből vagy jövőbeni eseményekből is adódhatnak. Valamely fenntarthatósági kérdés pénzügyi lényegessége nem korlátozódik a vállalkozás ellenőrzése alatt álló kérdésekre, hanem magában foglalja a pénzügyi kimutatások elkészítése során használt konszolidáció hatókörén kívüli üzleti kapcsolatokból eredő lényeges kockázatokra és lehetőségekre vonatkozó információkat is.”
FONTOS, hogy az ESRS megköveteli, hogy a kettős lényegesség értékelésének kiindulópontjának nem a pénzügyi szempontú, hanem a hatás szempontú lényegességnek kell lenni! A lényegességi értékelésről jelentést kell készíteni, függetlenül attól, hogy azok pénzügyi szempontból jelentősek-e (vagy lesznek-e) a vállalat számára.
Mit jelent a kettős lényegesség értékelése?
A kettős lényegességi értékelés strukturált keretként szolgál a fenntarthatósági témák vagy információk fenntarthatósági jelentésbe való beillesztésének meghatározásához. A fenntarthatósági tartalom akkor minősül „lényegesnek”, ha megfelel a hatás lényegességére, a pénzügyi lényegességre vagy mindkettőre vonatkozóan felvázolt kritériumoknak.
A kettős lényegesség értékelése lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy javítsák fenntarthatósági teljesítményüket, bizalmat építsenek, és kezeljék a legkritikusabb ESG-problémáikat. Ahogy a vállalatok fejlődnek és alkalmazkodnak a globális kihívásokhoz, a kettős lényegesség értékelése döntő szerepet fog játszani a felelős vállalati státusz előmozdításában.
Hogyan kell az ESRS-t követő vállalatoknak kettős lényegességi értékelést végezniük?
Az ESRS 1 Általános Követelmények részletes útmutatást tartalmaznak a kettős lényegesség értékelésének végrehajtására vonatkozóan, beleértve a lépésről lépésre szóló útmutatót is (lásd: B függelék: Alkalmazási követelmények).
Általánosságban az alábbiak szerint kell a kettős lényegesség értékelést elvégezni:
- Az összes kulcsfontosságú üzleti érdekelt feltérképezése. A lényegességértékelési folyamat részeként konzultálni kell az érintett érdekelt felekkel. Az ESRS szerint a természet „csendes részvényesnek” tekinthető.
- A hatásterületek meghatározása. A tényleges és potenciális hatásterületeket az ESRS által biztosított fenntarthatósági kérdések listájának figyelembevételével (ESRS 1 Általános követelmények; AR 16.), valamint az érintett érdekelt felekkel és szakértőkkel való konzultációval kell azonosítani.
- A hatás súlyosságának felmérése. Ez figyelembe veszi annak mértékét, terjedelmét (scope) és azt, hogy mennyire jóvátehetetlen.
- A hatás jelentését kiváltó küszöbérték meghatározása. A meghatározott súlyossági szintet meghaladó hatásokat a kapcsolódó témára vonatkozó speciális iránymutatások szerint kell jelenteni.
- Valamennyi fenti hatásterület pénzügyi lényegességének értékelése. A kockázatok és a lehetőségek esetében is elvégzendő.
- A pénzügyi jelentést kiváltó küszöbérték meghatározása. Ez a pénzügyi hatás valószínűségén és mértékén alapul. A meghatározott súlyossági szintet meghaladóakat jelenteni kell a kapcsolódó témára vonatkozó speciális irányelvek szerint.
Az EFRAG meghatározta, hogy bizonyos témakörök, például az ESRS 2 Általános Közlemények, az ESRS E1 Klímaváltozás és az ESRS S1 Saját Munkaerő esetében minden vállalat számára kötelező a jelentéstétel. Ezeken kívül a szervezeteknek minden általuk lényegesnek ítélt témáról be kell számolniuk a kettős lényegességi értékelésükkel összhangban. Minden olyan téma esetében, amely nem minősül lényegesnek, rövid magyarázatot kell adniuk.
Kapcsolódó írások:
