All Posts in Category Munkahelyi kockázatértékelés

A képernyős munkavégzés szünetében végezhető tornagyakorlatok A képernyős munkavégzés során, folyamatos géphasználat mellett óránként 10 perc pihenőidő beiktatása szükséges. A szünetben (ha a környezet lehetővé teszi) végezheti pl. a következő néhány egyszerű tornagyakorlatot, meg kell mozgatni a lábakat, a gerincet (nyakat, hátat, derekat), a karokat és szemeket. Járkáljon, ne töltse ülve a szünetet! Karkörzés, törzshajlítás…

Read more...

Mire jó a munkahelyi kockázatértékelés? A munkavédelmi törvény szervezett munkavégzés esetén kötelezővé teszi a kockázatértékelés elvégzését, ami munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység. Ez azt jelenti, hogy munkavédelmi szakember és foglalkozás-egészségügyi orvos mindenképpen szükséges az elvégzéséhez! A kockázatértékelésből a munkáltató számára nem az a lényeg, hogy egy szoftver meghatározza, mekkora pl. a karbantartói munkakör kockázati szintje.  …

Read more...

A kockázatértékelés a munkavállalók egészségét veszélyeztető  kockázatok felmérését, értékelését és szabályozott kockázatkezelési rendszer kidolgozását és  működtetését segíti.                                           .   Miért szükséges elvégezni a kockázatértékelést? Vállalkozását törvény kötelezi a munkavállalók egészségét veszélyeztető  kockázatok felmérésére, értékelésére és szabályozott kockázakezelési rendszer működtetésére. A kockázatértékelés munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amelynek célja, hogy a munkahelyi kockázatokat és ahol a tevékenység jellege…

Read more...

Munkahelyi kockázatértékelés A munkavédelem bonyolult rendszerében a megvalósításokat készen megvásárolható követelménystandardok segítik. Ezek a rendszerek a törvényi követelmények rendszerbe foglalt és igazolható megvalósítását biztosítják, és e mellett a munkavédelem egységes és közös nyelveként az összemérhetőséget is lehetővé teszik. Kész, kipróbált technológiák, amelyeket ha megvásárolsz, vállalkozásod működésének egy fontos szegmensét a munkavédelmet, illetve annak egy-egy részét…

Read more...

Fogalmak, kötelezettségek és jogok, amik a munkáltatót és a munkavállalót érintik. Az Mvt. 87 § 1/E. bekezdése határozza meg a fokozott expozíció fogalmát: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés…

Read more...

Napi négy óra a képernyő előtt, vagyis képernyős munkahely. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (2) bekezdés előírja a munkáltatók részére a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok minőségi, szükség esetén mennyiségi értékelését.   A kockázatértékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálni…

Read more...

A munkaegészségügy a munkavédelem része, a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában. A jogszabályok egyes feladatokat munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősítenek, melyeket csak munkaegészségügyi szakember ( foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan , megelőző orvostan és népegészségtan szakképesítéssel rendelkező személy) végezhet el, például: Munkavédelmi üzembe helyezés Egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása Egyéni védőeszköz juttatás írásbeli szabályozása Foglalkozás-egészségügyi…

Read more...

A fokozott expozíció a foglalkozási betegség, esetleges mérgezés előhírnökeként hívja fel a figyelmet a munkahelyi egészségvédelmi intézkedések hatékonyságára. A Munkavédelmi törvény meghatározása szerint a fokozott expozíció: ²a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a…

Read more...

A munkavédelem hatósági ellenőrzése A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.), a 295/2006.(XII.23.) Korm. rendelet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről, a 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (továbbiakban: Ket.), valamint a 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről szóló törvény és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.…

Read more...

Ahhoz, hogy megállapíthassuk, egy baleset munkabaleset-e szükséges, hogy ismerjük annak fogalmát, illetve különbséget tudjunk tenni a munkavállalót érő egyes balesetek között. Mvt. 87. § 1/A. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást,…

Read more...