Modell az ESG beszámoló készítésének menetéről.
Nyrt-ként 2025 gazdasági évéről 2026 május 30-ig ESG beszámolót és fenntarthatósági jelentést kell készítenie. Ehhez az ESRS szabványokat alkalmazza a 2023/2772 EU rendelet alapján.
Tegyük fel, hogy egy falapanyagú bútorgyártó céget vezet.
Elsőként a beszámolásba bevonandó területeket kell azonosítania.
Például:
Az Ön tevékenysége nyersanyagok beszerzését, bútorok gyártását és kiskereskedőknek történő értékesítését foglalja magában. Ebben az esetben az ESRS szerinti jelentéskészítés kulcsfontosságú területei a következők lehetnek:
Környezeti: Műveleteinek hatása a környezetre, például a keletkezett hulladék mennyisége, a felhasznált energia és az üvegházhatású gázok kibocsátása.
Szociális: Az alkalmazottak munkakörülményei, beleértve a munkavédelmi intézkedéseket, a béreket és a juttatásokat.
Emberi jogok: Az Ön ellátási láncában dolgozó munkavállalók jogai, különösen, ha olyan országokból szerzi be az alapanyagokat, ahol magas az emberi jogok megsértésének kockázata.
Irányítás: Vállalata irányítási struktúrája és gyakorlata, például az igazgatótanács összetétele és a korrupcióval és a vesztegetéssel kapcsolatos irányelvek.
Ezt követően információgyűjtést és/vagy információbecslést kell végeznie.
A jelentéskészítéshez szükséges információk gyűjtésének folyamata az ESRS-alkalmazás döntő lépése. Jó esetben az adatok gyűjthetők, pl. belső nyilvántartásokból, felmérésekből, külső adatbázisokból. Az értékláncra vonatkozó információk gyűjtésekor használjon fel minden ésszerű és támogatható információt. Ez magában foglalhat belső és külső adatokat, közvetett forrásokból származó adatokat, ágazati átlagadatokat, mintaelemzéseket, piaci és társcsoportok adatait. Ha bizonyos információk gyűjtése nem kivitelezhető, a vállalatnak meg kell becsülnie a jelentendő információkat. Ennek a becslési folyamatnak megbízható módszereken és forrásokon kell alapulnia, és a vállalatnak világos magyarázatot kell adnia a jelentésben a becsléshez használt módszerekről.
Például:
A környezeti hatás érdekében adatokat gyűjthet a felhasznált energia mennyiségéről, a keletkezett hulladék mennyiségéről és a működéséből származó kibocsátásokról. Ezek az adatok származhatnak belső nyilvántartásaiból, közüzemi számláiból és hulladékgazdálkodási jelentéséből. Ha nem rendelkezik pontos adatokkal a kibocsátásokról, megbecsülheti azokat az iparági átlagok vagy az energiafelhasználásán alapuló számítások alapján.
Szociális és emberi jogi kérdésekben felméréseket végezhet alkalmazottai körében, hogy adatokat gyűjtsön munkakörülményeikről és elégedettségükről. Beszállítóitól jelentéseket is kérhet a munkavégzési gyakorlatukról. Ha nem állnak rendelkezésre ilyen jelentések, megbecsülheti a feltételeket a beszállítói székhelyű országok munkakörülményeire vonatkozó általános adatok alapján.
Ez után a kettős lényegesség elvének alkalmazásával értékeli a fenntarthatósági témákat.
A lényegesség értékelése kulcsfontosságú lépés az ESRS jelentkezési folyamatában. Ez magában foglalja az értéklánc lényeges hatásokkal, kockázatokkal vagy lehetőségekkel rendelkező elemeinek azonosítását.
Például:
A vállalat a lényegesség értékelése alapján az erdőgazdálkodók egy csoportja esetén lényegesnek tekintheti a munkakörülményeket és az érintett közösségeket, míg az ÜHG kibocsátást az értéklánc más részein tekinti lényegesnek (pl. fűrésztelepek).
A lényegesség értékelését az érintett érdekelt felekkel konzultálva kell elvégezni, és figyelembe kell vennie a vállalatra gyakorolt lehetséges hatást és az érdekelt felek aggályait.
A fentiek alapján egy bútorgyártó cég esetében megállapíthatja, hogy a leglényegesebb kérdés az Ön működésének környezeti hatása, valamint alkalmazottai és beszállítói munkakörülményei. Ennek az lehet az oka, hogy ezek a problémák jelentős hatással vannak a vállalat hírnevére, és kockázatot jelenthetnek a vállalkozásra nézve, ha nem kezelik megfelelően. Másrészt az irányítási kérdések lehetnek kevésbé lényegesek, ha vállalata már rendelkezik erős irányítási struktúrákkal, és jelentős korrupciós vagy egyéb irányítási problémák kockázatát nem tudta azonosítani.
Ezt követően készülhet fel a Fenntarthatósági nyilatkozatok megtételére.
A vállalat egységesítheti a fenntarthatósági irányelveinek bemutatását a különböző témákban. Például, ha a vállalat környezetvédelmi és szociális kérdéseket is lefed ugyanabban a politikában, beszámolhat a politikáról a környezetvédelmi nyilatkozataiban, és kereszthivatkozhat rá a vonatkozó társadalmi közzétételekből, vagy fordítva.
A fenntarthatósági nyilatkozatoknak világosnak, tömörnek és könnyen érthetőnek kell lenniük. Átfogó áttekintést kell nyújtaniuk a vállalat fenntarthatósági teljesítményéről, beleértve a pozitív eredményeket és a fejlesztendő területeket egyaránt.
Fenntarthatósági nyilatkozatai a következőképpen épülhetnek fel:
Bevezető, amely áttekintést ad vállalata fenntarthatósági megközelítéséről és a legfontosabb fókuszterületekről.
A környezeti hatásokról szóló rész, amely tartalmazza az Ön energiafelhasználására, hulladéktermelésére és kibocsátására vonatkozó adatokat, valamint a környezeti hatások csökkentésére kitűzött célokat, valamint az e célok elérése érdekében alkalmazott stratégiákat.
A szociális és emberi jogokról szóló rész, amely információkat tartalmaz az alkalmazottak és a beszállítók munkakörülményeiről, az azonosított problémákról, valamint azokról az intézkedésekről, amelyeket e feltételek javítása érdekében tesz.
Az irányításról szóló rész, amely leírja vállalata irányítási struktúráját és gyakorlatát, valamint a korrupció és egyéb problémák megelőzése érdekében hozott intézkedéseket.
Amennyiben ezzel készen van, jöhet a célok megfogalmazása.
A vállalat az anyagi hatásokkal, kockázatokkal vagy lehetőségekkel kapcsolatban elérni kívánt céljai mérhetők és eredmény-orientáltak.
A célok részcélokra legyenek lebontva, a részcélok megvalósítására tervezett programok entitás-specifikus és/vagy folyamat-specifikus megközelítésűek legyenek.
A vállalatnak reális és elérhető célokat kell kitűznie, a programoknak pedig világosan tartalmaznia kell, hogy a vállalat milyen lépéseket tesz a célok elérése érdekében.
Kapcsolódó írások:
