Az összes bejegyzés ebben a kategóriában: ISO 50001

február 6-án egy sor „ISO” irányítási rendszerszabvány 4.1. és 4.2. alcikkelye kiegészítésre került. Az „ISO” szabványkiegészítés tárgya a „klímaváltozás”, azaz a globális felmelegedés. Amint a tárgy szerinti elemzésnek nekilát az ember, rögtön azonosítania kell, hogy egyrészt a klímaváltozás kiváltásában, másrészt annak következményeiben szerepet kapó tényezőkkel is foglalkoznia kell. Különösen igaz ez, ha belegondolunk, hogy megjelenésével…

Tovább

Modell az ESG beszámoló készítésének menetéről. Nyrt-ként 2025 gazdasági évéről 2026 május 30-ig ESG beszámolót és fenntarthatósági jelentést kell készítenie. Ehhez az ESRS szabványokat alkalmazza a 2023/2772 EU rendelet alapján. Tegyük fel, hogy egy falapanyagú bútorgyártó céget vezet.   Elsőként a beszámolásba bevonandó területeket kell azonosítania. Például: Az Ön tevékenysége nyersanyagok beszerzését, bútorok gyártását és…

Tovább

Az ESRS 1 Általános Követelmények részletes útmutatást tartalmaznak a kettős lényegesség értékelésének végrehajtására vonatkozóan, beleértve a lépésről lépésre szóló útmutatót is (lásd: B függelék: Alkalmazási követelmények). Általánosságban az alábbiak szerint kell a kettős lényegesség értékelést elvégezni: Az összes kulcsfontosságú üzleti érdekelt feltérképezése. A lényegességértékelési folyamat részeként konzultálni kell az érintett érdekelt felekkel. Az ESRS szerint…

Tovább

A számviteli alapkoncepcióból eredően az üzleti lényegességnek eredetileg egyetlen, világos fókuszpontja volt: a befektetők igényeinek és érdekeinek kielégítése. A közelmúltban a vezető gazdasági szereplők elkezdték szélesebb körben szemlélni a lényegességet, és a stratégia és döntéshozatal elveibe már nemcsak a befektetők, hanem a vállalat összes érintettjének igényeit is igyekeznek figyelembe venni. Ahogy a lényegességnek ez a…

Tovább

A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) célja, hogy az EU-ban székhellyel, telephellyel, leányvállalattal rendelkező, az EU-ban tevékenységet végző piaci szereplők egységes fenntarthatósági jelentéstételen keresztül a társadalom és a tőkepiac oldaláról is értékelhetők és összehasonlíthatóak legyenek. A 2024 január 01-től hatályos 2023/2772 EU rendelet tartalmazza az EFRAG (European Financial Reporting Advisory Group) által kidolgozott Európai Fenntarthatósági…

Tovább

Kinek és mikor kell ESG beszámolót benyújtania? Miért kíséri a beszámolókészítés, illetve az arra való felkészülést ilyen nagy érdeklődés? A kérdésekre a választ Magyarországon a 2023. évi CVIII. törvényben találjuk, amely alapján „Ej, ráérünk arra még!” * *Petőfi Sándor: PATÓ PÁL ÚR ESG beszámoló Tőzsdén jegyzett nagyvállalat 500+ létszám, közérdeklődésre számot tartó nagyvállalat* Nagyvállalat 250+…

Tovább

A fenntarthatóság legújabb kori reneszánszában az Európai Unióban az ESG a fenntarthatóság teljesítményjellemzőinek összehasonlítható követelményrendszere. A mozaikszó az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak első betűiből áll. A fenntarthatóság, avagy fenntartható fejlődés ugyanis e három pilléren nyugszik. Másképpen szemlélve e három halmaz közös metszete eredményezi a fenntarthatóságot. Az ESG kifejezett célja a…

Tovább

Az ESG a fenntarthatóság teljesítményjellemzőinek összehasonlítható követelményrendszere. A mozaikszó az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak első betűiből áll, azaz megfelel a fenntartható fejlődés három pillérének. Az ESG az alkalmazók fenntarthatóság-szempontú kockázatainak és lehetőségeinek folyamatos felügyeletét és a fenntarthatósági teljesítményük növelését célozza meg. Magyarországon az ESG követelmények kialakításának története egy törvény és…

Tovább

Energiateljesítmény mutató (2011.) és energiagazdálkodási teljesítménymutató (2019.) közötti különbség. Az ISO 50006:2014 (Energy management systems - Measuring energy performance using energy baselines (EnB) and energy performance indicators (EnPI) - General principles and guidance) ajánlásai már korábban is ráirányították a figyelmet az ETM tervezésben, hogy az adatokat: normalizálni, a lényeges változókkal korrigálni kell. Az ISO 50001:2011…

Tovább

Az ISO 50001:2018 értelmében, energiagazdálkodási teljesítménymutató (EgTM): az energiagazdálkodási teljesítmény mennyiségi értéke vagy mértéke. Energiagazdálkodási teljesítménymutatót azért kell alkalmazni, hogy az energiagazdálkodási teljesítmény növekedésére hozott célok és akciók eredményeit nyomon tudja követni az alkalmazó szervezet. Ezt az EgTM értékeinek és az energiagazdálkodási alapállapot felmérésénél meghatározott EgA értékek összehasonlítása alapján lehet megállapítani. Kapcsolódó szakkifejezések: Energiagazdálkodási alapállapot:…

Tovább