2017. június 30 óta a nagyvállalatoknak „energetikai audittal” kell rendelkezniük.
…
2026.01.01. naptól azoknak a szervezeteknek kell rendelkezniük energetikai audittl vagy ISO 50001 rendszerrel, amelyeknek éves energiafelhasználásuk eléri a 10 TJ mértéket. Ez pedig nem a korábbi „nagyvállalati” bisorolású szerevezeteket jelenti, hanem akár kis- és középvállalkozásokat is!
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 2026.01.01. naptól hatályos követelményei megváltoztatják az energetikai auditra vagy ISO 50001 tanúsításra kötelezettek körét!
Az egyúttal módosult, az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. Korm. rendelet is, amely változás értelmében az energetikai audit
A változások lényege:
Az Európai Parlament és a Tanács (Eu) 2023/1791 Irányelvének hazai joggyakorlatba átültetéseként a 2015. évi LVII. törvényben korábban a NAGYVÁLLALATOK, mint kötelezettek HELYÉBE az alábbi meghatározás kerül:
„22. § (1b) Energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet esetében a kötelező energetikai auditálás első elvégeztetésének határideje azon év október 10. napja, amelyet megelőző három évben az összes energiahordozót együttvéve AZ ÁTLAGOS ÉVES ENERGIAFOGYASZTÁSA MEGHALADTA A 10 TJ MENNYISÉGET, függetlenül a 22/B. § (1) bekezdése szerinti regisztráció megtörténtétől.”
A kapcsolódó 122/2015. Korm. rendelet új bekezdéssel követelménnyel egészül ki:
„13. § (9) Az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet az energetikai auditokból származó ajánlások alapján konkrét és megvalósítható végrehajtási tervet dolgoz ki. A végrehajtási tervben meg kell határozni az audit egyes ajánlásainak végrehajtására irányuló intézkedéseket, amennyiben az műszakilag, illetve gazdaságilag megvalósítható. A végrehajtási tervet be kell nyújtani a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője részére. A végrehajtási tervben szereplő intézkedések felülvizsgálatára az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet költségszakértőt bízhat meg. Az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet a VÉGREHAJTÁSI TERVEKRŐL ÉS AZ AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSI ARÁNYÁRÓL ÉVES JELENTÉST KÉSZÍT, AMELYET A TÁRGYÉVET KÖVETŐ ÉV MÁRCIUS 31-IG HONLAPJÁN KÖZZÉTESZ.”
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Egyrészt egyes nagyvállalatok, amelyek tevékenységük folytán energiafelhasználásuk tekintetében nem voltak jelentősek kikerülnek a kötelezettek köréből, miközben az eddig nem kötelezett kis- és középvállalkozások (KKV) közül a jelentős energiafelhasználásúak bekerülnek a kötelezettek közé.
Másrészt az energetikai audittal rendelkező kötelezettek ezentúl éves energiahatékonysági terv alapján a konkrétan végrehajtott fejlesztéseikről és az azokkal elért energiamegtakarításukról a honlapjukon be kell, hogy számoljanak a nyilvánosság felé.
Utóbbi azért jelentős változás, mert a négyévenkénti energetikai auditálási feladaton kívül, a periódus közbenső éveiben is konkrét cselekvést és dokumentálást vár el a jogalkotó.
A kötelező energia audit teljesítésére az Európai Parlament és a Tanács (Eu) 2023/1791 Irányelve és hazai joggyakorlatba átültetéseként a 2015. évi LVII. törvény két lehetőséget enged meg:
- Energia audit, amelyet regisztrált független energetikai auditor végezhet. Az auditot négyévenként kell végrehajtani. A felügyeletet a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) gyakorolja.
- EN ISO 50001 szabvány akkreditált tanúsítószervezettől kibocsátott tanúsítványa. Ebben az esetben a rendszernek tartalmaznia, teljesítenie kell jogszabály /122/2015.(V.26) Kormányrendelet 13.§/ által meghatározott követelményeket. Évenként felügyeleti, három évenként megújító auditra kerül sor, ami az energiagazdálkodási és megtakarítási programok megvalósításának folyamatos felügyeletét biztosítja.
A két lehetőség alapkövetelményei hasonlóak, a kiegészítő eljárások különbségeit további cikkekben foglaljuk össze.
Mindkét lehetőség választása esetén csökkenthető például az energia-csúcsigény, hasznosítható a felesleges vagy hulladék energia, vagy javíthatók a folyamatok vagy készülékek működtetési gyakorlata.
Az energiatakarékosságot eredményező tevékenységek tehát pl. a következők:
- kevesebb energia felhasználás: hatékonyság növelés, veszteség csökkentés, pazarlás megszűntetés,
- olcsóbb energia: beszerzés optimalizálás,
- technológiai-, és épületenergetikai megtakarítások,
- szervezeti kultúrát érintő intézkedések,
- alternatív energiaforrások alkalmazása: megújulók, co-, és trigenerációs megoldások.
Az energiahatékonysági intézkedések között nagy szerepe van tehát a tudatosság kialakításának és annak fenntartásának.
Valami hasonló elvárás látható az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXXVIII. törvény 5. részében. A törvény az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása tárgyában egyebek mellett az alábbiakat írja elő:
17/B. Az energetikai szakreferens 21/B. § (1) E törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott energiafogyasztású vállalkozásnak legalább egy, tőle munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe vennie.
(2) Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában…
A TQ Consulting Kft. négyféle választható tartalommal alakította ki energetikai szakreferensi tevékenység ellátására szóló ajánlatát. Az egyik tartalmazza az ISO 50001 bevezetésének és fenntartásának lehetőségét.
Szolgáltatásunk:
- ISO 50001 kidolgozása, tanácsadás, felkészítés tanúsító auditra.
- Rendszerismereti képzés
- ISO 50001 belső auditor képzés
2026. január elsején hatályossá véló jogszabályváltozásáról olvasson itt!
Cégünk a TQ Consulting, konzorciális rendszere rendelkezik mindazon szabályozási és szakmai ismeretekkel, sokéves rendszerépítési tapasztalatokkal, valamint a szükéges jogosítvánnyal rendelkező szakemberekkel ahhoz, hogy a kötelezvény mindkét lehetséges formájának szakszerű elvégtésére vállalkozzon.
