Minőségi feltételek vizsgálata

A piacgazdaság, a természeti környezet éa a környezetvédelem kapcsolata.

A modern piacgazdaságok alapintézménye a gazdasági verseny, amelynek keretei között sajátosan megjelennek a természeti környezet, a környezetvédelem aspektusai is. A kapcsolatot, az összefüggéseket, illetve a verseny és a környezetvédelem közötti lehetséges hatásokat általános szinten két megközelítésben – a verseny funkciói és a verseny tényezői oldaláról – indokolt megközelíteni.

A piacgazdaságú fejlődési modellben a verseny hármas funkciója következtében játszik alapvető szerepet a gazdaságban. Ezen hármas funkciót tekintve a verseny nem helyettesíthető hatékonyan, illetve eredményesen mással. A verseny három funkciója Vissi meghatározása alapjánaz alábbi:

  • jóléti funkció;
  • allokációs funkció;
  • hatékonysági funkció.

A verseny jóléti és allokációs funkciója pozitív környezeti hatást csak magas fokú társadalmi és egyéni környezetvédelmi tudatosság esetén fejthet ki. Ugyanakkor, tényként szükséges azzal számolni, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos jelentős beruházások, a környezetbarát technológia és termék költségvonzatai igen nagyok is lehetnek. Az ezekhez szükséges források sok esetben nem vagy csak részben állnak rendelkezésre, és emellett sok esetben a tudati feltételek is hiányosak.

A verseny hatékonysági funkciója az, ami rövidebb távon is elősegíti a környezetvédelmet, illetve megfelelő állami lépésekkel annak „szolgálatába állítható”. Az a tény, hogy a gazdasági verseny, a profitérdek a vállalkozásokat a költségek minél alacsonyabb szintjének elérésére kényszeríti, az anyag- és energiafelhasználás, és így a környezet igénybevételének, terhelésének csökkentése irányában hat. A ténylegesen realizálódó környezeti hatás egyetlen konkrét input tényező esetében vizsgálva valóban egybeesik a jelzett iránnyal. Ugyanakkor nem egyetlen konkrét elemre, hanem a vállalkozás teljes lehetőségtárára vonatkoztatva a hatáselemzést, az állapítható meg, hogy a verseny hatékonysági funkciója a környezetvédelem helyett kifejezetten környezetkárosítást, környezetterhelést növelő „eredményt” is produkálhat.

 

A verseny és környezetvádelem.

verseny és a környezetvédelem viszonyának, összefüggéseinek másik általános megközelítési lehetősége a verseny tényezőinek oldaláról adódik. Ebből a szempontból a klasszikusnak tekinthető „Porter gyémánt” elemeit (szektoron belüli verseny, helyettesítő termék, potenciális versenytársak, a vevők és szállítók alkupozíciója) célszerű sorra venni.

Az, hogy a környezetvédelmi szempontok adott konkrét piacon folyó versenyben milyen súllyal szerepelnek, több tényező együttes hatásának következménye. Minél magasabb szintű a fogyasztók környezettudatossága, a szektoron belüli versenyben annál inkább tényező a vállalkozások környezeti magatartása, termékeik környezeti hatása.

Nagy általánosságban az állítható, hogy míg hosszú távon, a szektoron belüli versenyben a természetre, a környezetvédelemre nagyobb figyelmet fordító vállalkozások esélyei jobbak, addig rövidtávon ezek akár versenyhátrányba is kerülhetnek (például a környezetvédelmi beruházások árnövelő hatása miatt) a kevésbé környezetbarát magatartást tanúsító vállalkozásokkal szemben.

A versenyben résztvevő vállalkozásokra környezetvédelmi tevékenységük fejlesztése irányában igazán komoly erővel és tartósan az hat, ha a fogyasztók nagy része igényli, választásánál előnyben részesíti a környezetbarát termékeket, szolgáltatásokat.
Az állam ebből a szempontból kiemelhető szereppel rendelkezik, mert mint igen jelentős és erős alkupozíciójú vevőnek a közbeszerzéseknél támasztott igényei szélesebb körben hatnak.

Ossza meg ezt a bejegyzést közösségi oldalán!