A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) célja, hogy az EU-ban székhellyel, telephellyel, leányvállalattal rendelkező, az EU-ban tevékenységet végző piaci szereplők egységes fenntarthatósági jelentéstételen keresztül a társadalom és a tőkepiac oldaláról is értékelhetők és összehasonlíthatóak legyenek.

A 2024 január 01-től hatályos 2023/2772 EU rendelet tartalmazza az EFRAG (European Financial Reporting Advisory Group) által kidolgozott Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványok (ESRS) érvényes köteteit. Ezek alkalmazása esetén ténylegesen megvalósul a CSRD törekvése, mert a végleges ESRS-ek öt legfigyelemreméltóbb követelménye:

  1. az összehasonlíthatóság: a pénzügyi információk alapján történő összehasonlíthatóság szintjére emeli a fenntarthatósági törekvésekkel elért eredményeket;
  2. a részletesség: a fenntarthatóság három pillérét vizsgálja, részterületekre bontva;
  3. a kettős lényegesség: ok-okozati, avagy a környezeti és társadalmi hatás és a gazdasági ellenhatás vizsgálatán alapul;
  4. az értéklánc-jelentés: a szervezeten túlmutató, az értékláncról szóló jelentési kötelezettség;
  5. az integrált éves jelentéstétel: minden lényegesnek talált tényezőt fel kell tüntetni az éves jelentésben, azaz az ESRS-en belül megkövetelt összes információt az éves pénzügyi jelentés mellett, egyértelműen azonosított fenntarthatósági nyilatkozatban kell bemutatni.

Az ESRS szabványból rendelkezésre álló 12 db számos környezeti (E: environmental), társadalmi (S: social) és irányítási (G; governance) (ESG) tématerületet fednek le.

„Az ESRS standardoknak három kategóriája létezik:

  1. a) horizontális standardok;
  2. b) tematikus standardok (környezeti, társadalmi és irányítási standardok); valamint
  3. c) ágazatspecifikus standardok.

A horizontális standardok és a tematikus standardok ágazatfüggetlenek, ami azt jelenti, hogy minden vállalkozásra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy azok mely ágazatban vagy ágazatokban tevékenykednek.” (2023/2772 EU rendelete)

Az ágazatspecifikus standardok kiadásáig a 2023/2772 Irányelv 10. cikkelye, az átmeneti szabályok szerint a GRI alkalmazható az első 3 évben, amíg ágazatspecifikus ESRS szabványok nem jelennek meg.

A szabványok a TCFD (Task Force on Climate-related Financial Disclosures ) közzétételi pillérein és más meglévő szabványokon (pl. EU taxonómia) alapuló közös keret köré épülnek fel:

  • Hatás, kockázatok és lehetőségek: Kifejezetten lényeges fenntarthatósági kockázatok és lehetőségek, amelyek egy szervezet stratégiájához és üzleti modelljéhez kapcsolódnak.
  • Irányelvek (politikák), célok és intézkedések: A teljesítménynövekedést a fenntarthatósági célok kitűzésével és a célok eléréséhez szükséges intézkedések meghatározásával mutatják be.
  • Mérőszámok: Itt kerülnek a keretbe az igazi részletek. Az ESRS meghatározza azokat a mérőszámokat, amelyeket a teljesítménynövekedés méréséhez kell használni.

Mindezeken túlmenően egy sor egyéb tényező kap szerepet az ESRS szabványokban:

  • Értéklánc-hatás: Az értékláncra leginkább az ÜHG-kibocsátás scope 3 figyelembevétele során gondolhatunk. Az ESRS azonban magában foglalja a kockázatokra, lehetőségekre és hatásokra vonatkozó megfontolásokat is az értékláncban; például az értékláncban dolgozók, a szennyezés vagy a víz kérdéskörében is.
  • A kettős lényegesség elve: A kötelező tartalmú közzétételek helyett (az általános közzétételek kivételével) a szervezetek ezt az elvet alkalmazzák annak meghatározására, hogy mit kell jelenteniük, avagy miről kell beszámolniuk.
  • Egyes közzétételek fokozatos bevezetése: A fokozatos kialakítás több időt hagy a szervezeteknek a fenntarthatósági jelentéskészítés bonyolultabb területeinek való megfelelésre; például az értékláncra kiterjesztésre. Ez azt is jelenti, hogy a fenntarthatósági programokat a jelenlegi állapotuktól a jövőbeni állapotukig hosszabb időn keresztül kell tervezni és nyomonkövetni.
    Az ESRS-en belüli szakaszolás a következőket jelenti:

    • A 750 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató szervezetek az első évben elhagyhatják a scope 3 ÜHG-kibocsátási adatokat és a „saját munkaerő” szabványban meghatározott közzétételi követelményeket.
    • Számos további szabvány – a biológiai sokféleség, az értéklánc dolgozói, az érintett közösségek, a fogyasztók és a végfelhasználók – elhagyható az első két évben.
    • Az első évben minden vállalat elhagyhatja a várható pénzügyi hatások közzétételét. Az első három évben csak minőségi közzétételeket kell jelenteniük.

Az utolsó gondolathoz kiegészítésként meg kell jegyezni, hogy számos téma, amelyet fokozatosan vezetnek be (különösen a biodiverzitás és az értékláncban dolgozók) egyre fontosabbak a befektetők számára. Az ESRS minél teljesebb körű korai bevezetésnek ezért értékalapú előnyei vannak.

Kapcsolódó írások:

ESG a gyakorlatban

"ISO" változások, Amendment: 2024. februártól

Ossza meg ezt a bejegyzést közösségi oldalán!

Kedves Érdeklődő!

 

Mielőtt elhagyná oldalunkat, és szerezzen naprakész tudást a szakértőink által összeállított cikkekből, tanulmányokból, letölthető anyagokból! A feliratkozás ingyenes ugyan, de megszerezhető tudás felbecsülhetetlen!

Nincs más teendője, mint hogy , kitölti az űrlapot (csak 1 perc az egész) és várja a hamarosan megérkező első levelet.