Vállalkozásfejlesztés

Megújultak az ISO szabványok – ISO 14001:2015.

Az ISO 14001 megújítást az alkalmazási területen bekövetkezett változások követése, valamint az ISO szabványok összehangolhatóságát segítő egységes struktúra, terminológia és koncepció igénye indokolta

Ami a szabvány megújítását szükségessé tette:

  •  Az ISO szabványok összehangolását megkönnyítő egységes struktúra érvényesítése. Ezzel az egymás mellett alkalmazott szabványok egyszerűbb integrálhatósága valósul meg.
  •  Az alkalmazási területeken bekövetkezett változások szabványba foglalása
  •  Új folyamatok és új koncepció alkalmazása

Mik az újdonságok a szabványban?

A változások új struktúrát, terminológiát és koncepciót/ gondolkodásmódot képviselnek.

Az ISO 14001 fő fejezetei - változások a struktúrában:

1. Alkalmazási terület
2. Normatív hivatkozások
3. Terminológiák és meghatározások
4. A szervezet környezete
4.1 A szervezet és környezetének megértése
4.2 Az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak megértése
4.3 A környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazási területének meghatározása
4.4 A környezetközpontú rendszer és folyamatai
5. Vezetés
5.1 Vezetői képzettség és elkötelezettség
5.2 Környezeti politika
5.3 Szervezeti szerepek, felelősségek és hatáskörök

6. Környezetközpontú irányítási rendszer tervezése
6.1 A kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos tevékenységek
6.2 Környezeti célok és az elérésük megtervezése
7. Támogatás
7.1 Erőforrások
7.2 Felkészültség
7.3 Tudatosság
7.4 Kommunikáció
7.5 Dokumentált információ
8. Működés
8.1 Működés tervezés és felügyelet
8.2 Felkészülés vészhelyzetek bekövetkezésére és kezelésére

9. Teljesítményértékelés
9.1 Figyelemmel kísérés, mérés, elemzés és értékelés
9.2 Belső audit
9.3 Vezetőségi átvizsgálás
10. Fejlesztés
10.1 Nem megfelelőség és helyesbítő tevékenység
10.2 Folyamatos fejlesztés

Koncepció változások

 

Kockázat alapú gondolkodás

Az új szabvány a gondolkodásában és a tevékenységekben egyaránt kockázat alapú megközelítést valósít meg.
„A kockázat fogalmának az értelmezése: egy váratlan esemény hatása egy várt eredményre”. A kockázatokat a mindennapi gondolkodásban negatívumként értelmezzük. A kockázat alapú gondolkodás azonban a kimeneti lehetőségek mérlegelésével azok rangsorolásával, a kockázat pozitív oldalát mutatja meg. Kaput nyit az innováció felé.
A kimeneti lehetőségeket ugyanis mindig értékeljük, hatásuk és megvalósíthatóságuk szerint és a választást az elérendő cél érdekében újra értékeljük.
Ez a gondolkodás azt eredményezi, hogy a megelőző intézkedések folyamatosan érvényesülnek. Ezért a „megelőző intézkedések” fejezet nem is szerepel az új szabványban.
A kockázatok és lehetőségek meghatározásának következménye a következő fejezetekben jelenik meg:
6.1.4 A veszélyekhez és lehetőségekhez kapcsolódó kockázatok:
A szervezetnek meg kell határozni a veszélyekkel és lehetőségekkel kapcsolatos kockázatokat, hogy:

  •  a környezetirányítási rendszer (KIR) céljai megvalósuljanak
  •  Megelőzzék vagy csökkentsék a nemkívánatos hatások lehetőségeit

Változások a terminológiában: fogalmi változások

4.1 A szervezet és környezetének megértése: új fogalom és követelmény
A szervezetnek meg kell határoznia azokat a környezeti feltételeket tartalmazó tényezőket, amelyek képesek befolyásolni a szervezetet, vagy amelyre a szervezetnek hatása van.
4.2 Az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak megértése: új fogalom és követelmény
A szervezetnek meg kell határoznia azokat az érdekelt feleket, amelyek lényegesek a KIR szempontjából:

  •  az érdekelt feleknek a KIR rendszerre vonatkozó igényeit és elvárásait
  •  ezek közül azokat, amelyek megfelelési kötelezettséggé válnak.

4.3 A KIR alkalmazási területének meghatározása: kibővített új fogalom és követelmény
A szervezetnek meg kell határoznia a KIR hatásait és alkalmazhatóságát. Figyelembe kell vennie minden olyan terméket, szolgáltatást, tevékenységet, aminek jelentős környezeti tényezői vannak.
8.1 Az életciklus távlat és a kiszervezett tevékenységek felügyelete: új fogalom és követelmény
A szervezet alakítson ki felügyeletet azzal a céllal, hogy gondoskodjon termékeinek és szolgáltatásainak életciklusvégi kezelésére, használatára, szállítására
Gondoskodni kell arról, hogy a kiszervezett folyamatok felügyelete befolyása alatt legyenek.

5.1 Vezetői képesség és elkötelezettség
A szabványban új, hogy a vezetés számára olyan vezetői képességeket, elkötelezettséget, tudatosságot és felelősséget határoz meg, ami szükséges a termékek, szolgáltatások megfelelősségének biztosításához, fenntartásához, tervezéséhez és fejlesztéséhez.
A vezetéssel szemben támasztott ilyen követelmények a teljes szabványon át érvényesülnek.
7.5 Dokumentált információ
Dokumentált információ: A fogalom a dokumentálási eljárások, illetve a Feljegyzések fogalmakat váltja fel az új szabványban, abban az értelemben, hogy a folyamatokról „Dokumentált információ”-kat kell fenntartani és megőrizni. A szervezetnek lehetősége van saját adottságainak és körülményeinek legjobban megfelelő Dokumentált információkat fenntartani és megőrizni, és nem kell a megadott formát követni.
9. Teljesítmény értékelés
A szervezetnek meg kell határoznia, hogy mit kell figyelemmel kísérni és mérni, a mérés elemzés, és értékelés módszereit, hogy érvényes eredményeket lehessen biztosítani.

Ami az új szabványból kimarad:

Környezetirányítási Kézikönyv: az új szabványban ez a kifejezés nem szerepel
Vezetőség képviselője: nem követelmény, de a szabvány kijelöli ezt a szerepet, de a szervezetre bízza ennek a szerepnek az ellátási módját.
Megelőző intézkedések: ezt a fejezetet a kockázatalapú szemlélet feleslegessé teszi.
Beszerzés: ezt a fejezetet „Kívülről biztosított termékek és szolgáltatások” fejezet váltotta fel.

About Author

Avatar

Komment