1)        Régi, örökölt szennyezések feltárása és megoldása, pl.:

• A környezetvédelmi törvény alapján egy szennyezett területre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetett környezeti kár hogyan akadályozza (a jogalkotó szándékával ellentétben) a cég fejlődését, miközben az örökölt szennyezést folyamatosan felszámolja;
• Csepeli galvániszap (vagy korábban szegedi Fémszelekt);

2)        Valamely létesítmény (ipari üzem, erőmű, autópálya, autóút, közösségi hulladékkezelő, közösségi szennyvízkezelő, stb.) megvalósítása, működése elleni fellépés, pl.:

• M0 körgyűrű egyes szakaszai;
• Osztrák égető Szentgotthárd szomszédságában;
• Cementgyári hulladékégetés kérdései;
• Regionális hulladéklerakók, -kezelő telepek kálváriája;

3)        Szemét-, vagy környezetszennyező technológia importja.

4)        A döntési folyamat hosszúsága, bonyolultsága miatt kialakuló konfliktus, pl.:

• Egy 1995-ben indult eljárásban különféle fellebbezések folytán 2004-ben az ügyfél számára kedvező döntés született a Legfelsőbb Bíróságon, ám az időközben megváltozott jogszabályok miatt a bírósági döntés nyomán sem volt a tevékenység megkezdhető, és az egész eljárást újra kellett kezdeni…

A konfliktusok újra termelősének okai eredetük bonyolultságában van.

Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a környezettel, környezetvédelemmel kapcsolatos konfliktusok folyamatosan újratermelődnek. A kérdés csak az, hogy van-e elegendő tapasztalat a konfliktusok kialakulásának megelőzéséhez, a kialakultak kezeléséhez, illetve ismerjük-e mindehhez a megfelelő jogi környezetet.