Belső auditálás gyakorlata

A környezetvédelem gazdasági szükségszerűség.

Néhány területen a környezetpolitika már jelenleg is hatásos, összességében azonban egyre súlyosbodnak azok a problémák, amelyek veszélyeztetik a természeti környezet alapvető működését. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC legutóbbi jelentése szerint a XXI. század végére 1,8-4 Celsius fokkal emelkedik a hőmérséklet.

Ezzel párhuzamosan a Stern Jelentés meggyőzően bizonyítja, hogy az éghajlatváltozás tétlen figyelésének nagyobbak a költségei, mint az üvegházgáz-emisszió azonnali csökkentésének. Ugyanez elmondható a vízvédelemre, a hulladékgazdálkodásra és a környezetvédelem egyre több területére.

A környezet védelme tehát egyre inkább gazdasági szükségszerűség. A jövő versenyében nemcsak az újszerűség, az ár, a minőség és a kivitelezés számít, a környezetvédelmi teljesítmény a versenyképesség meghatározó tényezőjévé válik az ipar egyre több területén. Manapság a környezetbarát és erőforrás-hatékony áruk iránti kereslet nő, és a jövőben csak fokozódik. Egyes szakértők becslése szerint az ökotechnológiák világpiacának nagysága 1200 milliárd euro, melynek csaknem felét az energiahatékonyságot célzó technológiák előállítása és alkalmazása adja.

Az erőforrás-hatékony technológiák és termékek iránti keresletet két tényező befolyásolja:

  • Az energia és a nyersanyagok árainak jelentős emelkedése. Az elmúlt évtizedben ugyanis az euró-övezetbe importált természeti erőforrások világpiaci ára 81 százalékkal nőtt, az energiaárak pedig ugyanebben az időszakban megkétszereződtek. Hosszú távon elkerülhetetlenül a további árnövekedéshez vezet.
  • Az egyre szigorodó környezetvédelmi határértékek, előírások teljesítéséhez szükséges beruházások növekedése.

A vállalkozások, piacgazdasági szereplők természetes magatartása a saját érdekeik, céljaik megvalósítására, elsődlegesen a profit elérésére irányuló törekvés. Ezen céljaik erős versenyképességük mellett érhetők el, amely több tényezőtől, többek között marketingmunkájuk színvonalától is függ. A környezetvédelem nem tartozik a vállalkozások közvetlen és elsődleges céljai közé. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ez a közösség, a társadalom egészének érdeke, és éppen ez az a faktor, amely kétségtelené teszi, hogy igen komoly összefüggésrendszer áll fenn a versenyképesség és a környezetvédelem között.

 

Versenyképesség és környezetvédelem.

A versenyképesség napjainkban talán a gazdasági szakirodalomban a leggyakrabban megjelenő szó, akár divatszónak is nevezhetjük. Ugyanakkor, ezzel párhuzamosan az is jellemző, hogy nagyon gyakran nem határozzák meg, mit értenek versenyképesség alatt, illetve annak melyik szintjével foglalkoznak.

A versenyképességnek legalább az alábbi öt szintje különböztethető meg:

  • nemzetközi;
  • regionális,
  • iparági;
  • vállalati;
  • termék;

A versenyképesség általában egy potenciált, lehetőséget, képességet jelent, azaz a versenyképesség nem foglalja magában a versenyben való „győzelmet” is. Az általánosan vizsgált vállalati területre, szintre vonatkozóan a következő definíciót tekintjük a leginkább illeszkedőnek:

  • A vállalati versenyképesség a vállalat azon képessége, hogy a társadalmi felelősség normáinak betartása mellett tartósan tud olyan termékeket és szolgáltatásokat nyújtani a fogyasztóknak, amelyeket azok a versenytársak termékeinél inkább hajlandóak megfizetni.

Napjainkban már aligha vitatható, hogy a társadalmi felelősség normái közé és ott is előkelő helyre soroljuk a környezetvédelem, a természeti értékek megőrzése érdekében végzett tudatos tevékenységet, a fenntartható fejlődés követelményeinek figyelembevételét. Különösen a hosszabb távon gondolkodó vállalkozás esetében a természeti, környezetvédelmi szempontok tudatos figyelembevétele versenyképessége javítását, tartós megőrzését biztosíthatja.

Egy vállalat, üzleti vállalkozás versenyképességét számos tényező befolyásolja. Ezek között jelentős szerepet játszanak a nemzetközi és hazai környezetének jellemzői, az azokból adódó lehetőségek, követelmények és kihívások.
A vállalati versenyképességgel kapcsolatban kidolgozott modellek továbbfejlesztésekor a szakemberek zöme a STEEPLE elemeinek alkalmazását tartja indokoltnak:

  • társadalmi tényezők (Social);
  • várható technikai eredmények (Technical);
  • gazdasági háttér (Economic);
  • környezetgazdálkodás (Environmental);
  • politika-gazdaságpolitika (Political);
  • jogi, elsősorban nemzetközi jogi (Legal);
  • képzés-továbbképzés, esetleg átképzés (Educational)

A STEEPLE elemei olyan tartalmilag összefüggő, komplex feltételrendszert alkotnak, amelyik többféleképpen alakulhat a jövőben és ezért háttérként másként és másként befolyásolhatja a vállalatok szűkebb környezetét. Ez a bővítés jól érzékelteti a környezetvédelmi szempontok, követelmények fontosságának erősödését, a versenyképességben betöltött szerepének fokozódását.

Ez a pozitív irányú változás nemcsak az elméleti modell szintjén, hanem a gazdasági gyakorlatban is megjelenik, és egyre inkább azt eredményezi, hogy a vállalati versenyképességet növekvő mértékben befolyásoló tényezővé válik a környezetvédelemhez való viszony.

Ossza meg ezt a bejegyzést közösségi oldalán!

Kedves Érdeklődő!

 

Mielőtt elhagyná oldalunkat, IRATKOZZON FEL LEVELEINKRE és szerezzen naprakész tudást a szakértőink által összeállított cikkekből, tanulmányokból, letölthető anyagokból! A feliratkozás ingyenes ugyan, de megszerezhető tudás felbecsülhetetlen!

Nincs más teendője, mint hogy IDE KATTINT, kitölti az űrlapot (csak 1 perc az egész) és várja a hamarosan megérkező első levelet.