Belső auditálás gyakorlata

A környezetvédelem  gazdasági szükségszerűség.

Néhány területen a környezetpolitika már jelenleg is hatásos, összességében azonban egyre súlyosbodnak azok a problémák, amelyek veszélyeztetik a természeti környezet alapvető működését. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC legutóbbi jelentése szerint a XXI. század végére 1,8-4 Celsius fokkal emelkedik a hőmérséklet.

Ezzel párhuzamosan a Stern Jelentés meggyőzően bizonyítja, hogy az éghajlatváltozás tétlen figyelésének nagyobbak a költségei, mint az üvegházgáz-emisszió azonnali csökkentésének. Ugyanez elmondható a vízvédelemre, a hulladékgazdálkodásra és a környezetvédelem egyre több területére.

A környezet védelme tehát egyre inkább gazdasági szükségszerűség. A jövő versenyében nemcsak az újszerűség, az ár, a minőség és a kivitelezés számít, a környezetvédelmi teljesítmény a versenyképesség meghatározó tényezőjévé válik az ipar egyre több területén. Manapság a környezetbarát és erőforrás-hatékony áruk iránti kereslet nő, és a jövőben csak fokozódik. Egyes szakértők becslése szerint az ökotechnológiák világpiacának nagysága 1200 milliárd euro, melynek csaknem felét az energiahatékonyságot célzó technológiák előállítása és alkalmazása adja.

Az erőforrás-hatékony technológiák és termékek iránti  keresletet két tényező befolyásolja:

  • Az energia és a nyersanyagok árainak jelentős emelkedése. Az elmúlt évtizedben ugyanis az euró-övezetbe importált természeti erőforrások világpiaci ára 81 százalékkal nőtt, az energiaárak pedig ugyanebben az időszakban megkétszereződtek. Hosszú távon elkerülhetetlenül a további árnövekedéshez vezet.
  • Az egyre szigorodó környezetvédelmi határértékek, előírások teljesítéséhez szükséges beruházások növekedése.

A vállalkozások, piacgazdasági szereplők természetes magatartása a saját érdekeik, céljaik megvalósítására, elsődlegesen a profit elérésére irányuló törekvés. Ezen céljaik erős versenyképességük mellett érhetők el, amely több tényezőtől, többek között marketingmunkájuk színvonalától is függ. A környezetvédelem nem tartozik a vállalkozások közvetlen és elsődleges céljai közé. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ez a közösség, a társadalom egészének érdeke, és éppen ez az a faktor, amely kétségtelené teszi, hogy igen komoly összefüggésrendszer áll fenn a versenyképesség és a környezetvédelem között.

 

Versenyképesség és környezetvédelem.

A versenyképesség napjainkban talán a gazdasági szakirodalomban a leggyakrabban megjelenő szó, akár divatszónak is nevezhetjük. Ugyanakkor, ezzel párhuzamosan az is jellemző, hogy nagyon gyakran nem határozzák meg, mit értenek versenyképesség alatt, illetve annak melyik szintjével foglalkoznak.

versenyképességnek legalább az alábbi öt szintje különböztethető meg:

  • nemzetközi;
  • regionális,
  • iparági;
  • vállalati;
  • termék;

A versenyképesség általában egy potenciált, lehetőséget, képességet jelent, azaz a versenyképesség nem foglalja magában a versenyben való „győzelmet” is. Az általánosan vizsgált vállalati területre, szintre vonatkozóan a következő definíciót tekintjük a leginkább illeszkedőnek:

  • vállalati versenyképesség a vállalat azon képessége, hogy a társadalmi felelősség normáinak betartása mellett tartósan tud olyan termékeket és szolgáltatásokat nyújtani a fogyasztóknak, amelyeket azok a versenytársak termékeinél inkább hajlandóak megfizetni.

Napjainkban már aligha vitatható, hogy a társadalmi felelősség normái közé és ott is előkelő helyre soroljuk a környezetvédelem, a természeti értékek megőrzése érdekében végzett tudatos tevékenységet, a fenntartható fejlődés követelményeinek figyelembevételét. Különösen a hosszabb távon gondolkodó vállalkozás esetében a természeti, környezetvédelmi szempontok tudatos figyelembevétele versenyképessége javítását, tartós megőrzését biztosíthatja.

Egy vállalat, üzleti vállalkozás versenyképességét számos tényező befolyásolja. Ezek között jelentős szerepet játszanak a nemzetközi és hazai környezetének jellemzői, az azokból adódó lehetőségek, követelmények és kihívások.
A vállalati versenyképességgel kapcsolatban kidolgozott modellek továbbfejlesztésekor a szakemberek zöme a STEEPLE elemeinek alkalmazását tartja indokoltnak:

  • társadalmi tényezők (Social);
  • várható technikai eredmények (Technical);
  • gazdasági háttér (Economic);
  • környezetgazdálkodás (Environmental);
  • politika-gazdaságpolitika (Political);
  • jogi, elsősorban nemzetközi jogi (Legal);
  • képzés-továbbképzés, esetleg átképzés (Educational)

A STEEPLE elemei olyan tartalmilag összefüggő, komplex feltételrendszert alkotnak, amelyik többféleképpen alakulhat a jövőben és ezért háttérként másként és másként befolyásolhatja a vállalatok szűkebb környezetét. Ez a bővítés jól érzékelteti a környezetvédelmi szempontok, követelmények fontosságának erősödését, a versenyképességben betöltött szerepének fokozódását.

Ez a pozitív irányú változás nemcsak az elméleti modell szintjén, hanem a gazdasági gyakorlatban is megjelenik, és egyre inkább azt eredményezi, hogy a vállalati versenyképességet növekvő mértékben befolyásoló tényezővé válik a környezetvédelemhez való viszony.

About Author

Avatar

Komment