Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 22. § (1b)–(2a) bekezdése helyébe 2026.01.01-el a következő rendelkezések lépnek:
„(1b) Energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet esetében a kötelező energetikai auditálás első elvégeztetésének határideje azon év október 10. napja, amelyet megelőző három évben az összes energiahordozót együttvéve az átlagos éves energiafogyasztása meghaladta a 10 TJ mennyiséget, függetlenül a 22/B. § (1) bekezdése szerinti regisztráció megtörténtétől.
(2) Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítvány
(2a) Nem kell külön tanúsítványt szereznie annak az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetnek, amely vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítvány ezen energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetre is kiterjed. Ha a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítványt a vállalkozáscsoport valamely tagja a Hivatal részére megküldte, a tanúsítványon szereplő további gazdálkodó szervezetnek ugyanazt a tanúsítványt már nem kell megküldenie a Hivatal részére.”
Miért alkalmasabb minden érdekelt számára az ISO 50001:2018 bevezetése, fenntartása, fejlesztése?
Egyrészt, mert a szervezetről nem kerül harmadik félhez (pl. MEKH, versenytárs) érzékeny adat. Az energetikai auditot teljes terjedelmében kell az MEKH-hoz eljuttatni. ISO 50001 megfelelés igazolásaként csak a tanúsítványt kell a Hivatalhoz eljuttatni.
Másrészt, mert a kezdeti energiagazdálkodási átvizsgálás azonos az energetikai audittal, ugyanakkor kapcsolódik hozzá egy sor, a tevékenységre jellemző energiagazdálkodási teljesítménymutató (EgTM) meghatározása is. Utóbbin keresztül pedig a tényleges teljes energiafelhasználáson túl a felhasználás fajlagos hatékonyságát figyelemmel kell kísérni.
Éppen ez, az utóbbi tevékenység csökkenti az energiafelhasználási veszteségeket, melyek sokszor származhatnak szervezési és felelősségi problémákból, melyek megoldása beruházás nélkül megvalósítható. Ilyen veszteség lehet pl.:
- hétvégére bekapcsolva hagyott kompresszor;
- műszak elején, indokolatlanul egyidejűleg bekapcsolt nagyfogyasztók;
- selejtgyártás;
- temperált helyiségek túlszellőztetése (pl. komissiózó-rakodóterek);
- gépjárműflotta állóhelyzeti hűtése…stb.
A válasz összefoglalva: mert az ISO 50001 alkalmazása esetén az energiateljesítményt (felhasználást és hatékonyságot) kell növelni!
Minek kell megfelelnie az EgTM-nak?
Az energiagazdálkodási teljesítménymutató meghatározásakor figyelembe kell venni:
– állandó tényezőket: amik jelentősen befolyásolják az energiagazdálkodási teljesítményt és nem változnak rendszeresen (pl. a létesítmény mérete, a telepített berendezések kialakítása, a heti műszakok száma, a termékkör);
– lényeges változókat: számszerűsíthető tényezők, amely jelentősen befolyásolják az energiagazdálkodási teljesítményt és rendszeresen változnak (pl. időjárási viszonyok, beltéri hőmérséklet, megvilágítási szint, munkaidő, termelési teljesítmény).
Az energiagazdálkodási teljesítményváltozás megállapításakor az adatgyűjtési időszakokban eltérő feltételek miatt az adatokat normalizálva kell összehasonlítani (pl. tavaszi hőmérsékletadatok tavaszi hőmérsékletadatokkal történő összehasonlítása).
Az energiagazdálkodási teljesítménymutató szerepe a szervezet energiagazdálkodási teljesítményének növekedésének bizonyításában, illetve a figyelemmel kísérésben és az eltérések megállapításában van.
A gyakorlatban tehát, ha a szervezetnek vannak olyan adatai, amelyek jelzik, hogy a lényeges változók jelentősen befolyásolják az energiagazdálkodási teljesítményt, a szervezetnek az ilyen adatokat figyelembe kell vennie a megfelelő EgTM(ek) megállapítása céljából.
(pl.: Figyelembe vett állandó tényezők: alapterület, határhőmérséklet. Nem figyelembe vett állandó tényezők: kazán hatásfoka, földgáz korrekciós tényező. Figyelembe vett lényeges változók: külső hőmérséklet, heti munkanapok száma. Nem figyelembe vett változók: szél, megvilágított órák száma. Alkalmazandó normalizálás: fűtési időszak, hűtési időszak.)
A rendszer fenntartása olyan tudatos szervezeti kultúra kialakítását eredményezi, mely egyrészt a jelentős energiafogyasztók alkalmazásán, másrészt a beruházások tervezésén keresztül mással pótolhatatlan fejlesztéseket eredményez.
Az EgTM-eken keresztül az energiafogyasztás racionális keretei folyamatos felügyeletet kapnak, lehetőséget kínálva az eltérések kimutatására és ezen keresztül a tudatos fejlesztéseknek.
Szolgáltatásunk:
