ESG határidő: mire ez a nagy nyüzsgés?

Kinek és mikor kell ESG beszámolót benyújtania? Miért kíséri a beszámolókészítés, illetve az arra való felkészülést ilyen nagy érdeklődés?

A kérdésekre a választ Magyarországon a 2023. évi CVIII. törvényben találjuk, amely alapján „Ej, ráérünk arra még!” *

*Petőfi Sándor: PATÓ PÁL ÚR

ESG beszámoló

Tőzsdén jegyzett nagyvállalat
500+ létszám,
közérdeklődésre számot tartó nagyvállalat*
Nagyvállalat
250+ létszám,
10 m EUR árbevétel,
20 m EUR mérlegfőösszeg**
Tőzsdén jegyzett KKV
50+ létszám,
4 m EUR árbevétel,
8 m EUR mérlegfőösszeg**

Pató Pál Úr mondja: első (kötelezően teljesértékű) ESG beszámoló

2025.05.30-ig 2026. 05.30-ig 2027. 05.30-ig
2024 év alapján 2025 év alapján 2026 év alapján
A vállalkozás a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket első alkalommal oly módon teljesíti, hogy az ESG platformra ESG beszámolót tölt fel, amelyet követően a későbbi évek kötelezettségétől eltérően nem tanúsítás, hanem egy előaudit történik és sem az ESG beszámoló, sem az előaudit eredménye nem nyilvános és nem kerül közzétételre.***

* „közérdeklődésre számot tartó jogalanyok” (2006/43/EK irányelv): azok a valamely tagállami jogszabály alá tartozó jogalanyok, amelyek átruházható értékpapírjai bármely tagállam szabályozott piacán bevezetésre kerültek a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében, továbbá a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) 1. cikkének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek, valamint a 91/674/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdése értelmében vett biztosítóintézetek. A tagállamok más jogalanyokat is közérdeklődésre számot tartó jogalanynak nyilváníthatnak, például olyan jogalanyokat, amelyek a közérdek szempontjából jelentősek tevékenységük természete, méretük vagy alkalmazottaik száma miatt;

** kötelezett, ha valamely két kritérium teljesül

*** 2023. évi CVIII. törvény; 54. § (átmeneti rendelkezések)

Valóban ráérünk? Nem! A jogszabályokban szereplő kötelezettségek teljesítéséhez a fenntarthatóság rendszerében kell szervezeten belüli és kívüli (pl. beszállítókkal) kialakított szabályok alapján adatokat gyűjteni és elemezni. Az adatok köre pedig igen széles. Felöleli a környezetvédelem, társadalmi (szociális) kérdések és a gazdálkodás, irányítás kérdéseinek sokszínű halmazait.

A környezetvédelemmel kapcsolatos adatok és elemzések ki kell, hogy terjedjenek legalább az alábbiakra:

  • klímaváltozás üvegházhatású gáz kibocsátás, energiafelhasználás;
  • levegő-, víz-, és talajszennyezés;
  • víz és egyéb nyersanyaghasználat;
  • hulladékkibocsátás és körkörös gazdaság;
  • biodiverzitás, erdőpusztítás…

A társadalommal kapcsolatos kérdések legalább, de nem kizárólag kiterjednek:

  • emberi jogok;
  • egészség és biztonság (munkavédelem ÉS termékbiztonság);
  • dolgozók jólléte az ellátási láncban és a társadalom támogatása;
  • egyenlő esély, diszkriminálás…

Az irányítással, vagy gazdálkodással kapcsolatban legalább az alábbiakat vizsgálni kell:

  • irányítás és független felügyelet;
  • részvényesek jogai;
  • szervezeti kultúra;
  • vezetői szerepvállalás ÉS elszámoltathatóság;
  • korrupció elleni fellépés;
  • felelős gazdálkodás, adózás….

A lista nem teljes, bővebben jelenleg pl. a GRI (Global Reporting Initiative) követelményeit értelmezve lehet megismerni, hogy milyen adatok és elemzések szükségesek az ESG beszámolóhoz.

A gyakorlat és a józan ész is abba az irányba tereli a figyelmet, hogy az ESG követelményit csak módszeres, tervezett és a PDCA elvét követő folyamattal lehet határidőre elérni.

Az adatgyűjtési struktúra kialakítását meg kell, hogy előzze egy sor előkészítő tevékenység. Ezek között van:

  • a területek, kérdések lényegességét lehatároló elemzés és értékelés;
  • a külső érdekeltekkel (pl. vevők, beszállítók) kialakítandó érdemi (!) kommunikáció felépítése és valid (!) adatok gyűjtése;
  • a szervezetből és a működési környezetéből (kontextusából) eredő fenntarthatóság-szempontú kockázatok és lehetőségek elemzése
  • …stb.

Ezt nem lehet egy lépésben megugrani. Emellett a kötelezettek és a piaci szereplők, befektetők és vevők egyaránt egyre növekvő érdeklődéssel kísérik a transzparens fenntarthatósági teljesítménynövelés bizonyítékait. Nem utolsó sorban a fenntarthatóságért tett erőfeszítéseket a támogatásokban (pl. hitelek, adókedvezmények) érvényre fognak jutni. Ennek oka magától érthető, hiszen a fenntartható jövőért tett beruházások egy része ugyan megtérül (pl. energiafelhasználás racionalizálásán, selejtgyártás csökkentésé, fluktuáció csökkentésén keresztül), a másik részét azonban a társadalom vagy az ellátási lánc szereplői élvezik és csak hosszú távon -ha egyáltalán- várható és többnyire közvetetten a megtérülésük.

A fiskális szemlélet és a fenntarthatóság ellentétének legalább részbeni feloldására állami, Európai Uniós beavatkozások szükségesek. Az fenntarthatóság-típusú beruházások adózással kapcsolatos ösztönzésére az energiahatékonysági beruházások esetén 1996. évi LXXXI (Tao) törvény 22/E. § cikkelye ad példát, 2018 óta.

A fentiek alapján az ESG beszámolási kötelezettségre felkészülés szükséges és időszerű, a megtérülése pedig üzleti éven belüli, 5 éven  belül és 5 éven túl számítandó!

Kapcsolódó írások:

ESG a gyakorlatban

„ISO” változások, Amendment: 2024. februártól

Tegye fel kérdéseid

Bármilyen szabvány vagy folyamat bevezetésére is van szüksége, teljeskörű rendelkezésére állunk az igényfelméréstől, a bevezetésen és az audit felügyeletén át, a munkatársak betanításáig

Kapcsolatfelvételi űrlap (Kapcsolati oldal)