A kérdésekre a választ Magyarországon a 2023. évi CVIII. törvényben találjuk, amely alapján „Ej, ráérünk arra még!” *
*Petőfi Sándor: PATÓ PÁL ÚR
ESG beszámoló |
||
Tőzsdén jegyzett nagyvállalat 500+ létszám, közérdeklődésre számot tartó nagyvállalat* |
Nagyvállalat 250+ létszám, 10 m EUR árbevétel, 20 m EUR mérlegfőösszeg** |
Tőzsdén jegyzett KKV 50+ létszám, 4 m EUR árbevétel, 8 m EUR mérlegfőösszeg** |
Pató Pál Úr mondja: első (kötelezően teljesértékű) ESG beszámoló |
||
2025.05.30-ig | 2026. 05.30-ig | 2027. 05.30-ig |
2024 év alapján | 2025 év alapján | 2026 év alapján |
A vállalkozás a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket első alkalommal oly módon teljesíti, hogy az ESG platformra ESG beszámolót tölt fel, amelyet követően a későbbi évek kötelezettségétől eltérően nem tanúsítás, hanem egy előaudit történik és sem az ESG beszámoló, sem az előaudit eredménye nem nyilvános és nem kerül közzétételre.*** |
* „közérdeklődésre számot tartó jogalanyok” (2006/43/EK irányelv): azok a valamely tagállami jogszabály alá tartozó jogalanyok, amelyek átruházható értékpapírjai bármely tagállam szabályozott piacán bevezetésre kerültek a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében, továbbá a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) 1. cikkének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek, valamint a 91/674/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdése értelmében vett biztosítóintézetek. A tagállamok más jogalanyokat is közérdeklődésre számot tartó jogalanynak nyilváníthatnak, például olyan jogalanyokat, amelyek a közérdek szempontjából jelentősek tevékenységük természete, méretük vagy alkalmazottaik száma miatt;
** kötelezett, ha valamely két kritérium teljesül
*** 2023. évi CVIII. törvény; 54. § (átmeneti rendelkezések)
Valóban ráérünk? Nem! A jogszabályokban szereplő kötelezettségek teljesítéséhez a fenntarthatóság rendszerében kell szervezeten belüli és kívüli (pl. beszállítókkal) kialakított szabályok alapján adatokat gyűjteni és elemezni. Az adatok köre pedig igen széles. Felöleli a környezetvédelem, társadalmi (szociális) kérdések és a gazdálkodás, irányítás kérdéseinek sokszínű halmazait.
A környezetvédelemmel kapcsolatos adatok és elemzések ki kell, hogy terjedjenek legalább az alábbiakra:
- klímaváltozás üvegházhatású gáz kibocsátás, energiafelhasználás;
- levegő-, víz-, és talajszennyezés;
- víz és egyéb nyersanyaghasználat;
- hulladékkibocsátás és körkörös gazdaság;
- biodiverzitás, erdőpusztítás…
A társadalommal kapcsolatos kérdések legalább, de nem kizárólag kiterjednek:
- emberi jogok;
- egészség és biztonság (munkavédelem ÉS termékbiztonság);
- dolgozók jólléte az ellátási láncban és a társadalom támogatása;
- egyenlő esély, diszkriminálás…
Az irányítással, vagy gazdálkodással kapcsolatban legalább az alábbiakat vizsgálni kell:
- irányítás és független felügyelet;
- részvényesek jogai;
- szervezeti kultúra;
- vezetői szerepvállalás ÉS elszámoltathatóság;
- korrupció elleni fellépés;
- felelős gazdálkodás, adózás….
A lista nem teljes, bővebben jelenleg pl. a GRI (Global Reporting Initiative) követelményeit értelmezve lehet megismerni, hogy milyen adatok és elemzések szükségesek az ESG beszámolóhoz.
A gyakorlat és a józan ész is abba az irányba tereli a figyelmet, hogy az ESG követelményit csak módszeres, tervezett és a PDCA elvét követő folyamattal lehet határidőre elérni.
Az adatgyűjtési struktúra kialakítását meg kell, hogy előzze egy sor előkészítő tevékenység. Ezek között van:
- a területek, kérdések lényegességét lehatároló elemzés és értékelés;
- a külső érdekeltekkel (pl. vevők, beszállítók) kialakítandó érdemi (!) kommunikáció felépítése és valid (!) adatok gyűjtése;
- a szervezetből és a működési környezetéből (kontextusából) eredő fenntarthatóság-szempontú kockázatok és lehetőségek elemzése
- …stb.
Ezt nem lehet egy lépésben megugrani. Emellett a kötelezettek és a piaci szereplők, befektetők és vevők egyaránt egyre növekvő érdeklődéssel kísérik a transzparens fenntarthatósági teljesítménynövelés bizonyítékait. Nem utolsó sorban a fenntarthatóságért tett erőfeszítéseket a támogatásokban (pl. hitelek, adókedvezmények) érvényre fognak jutni. Ennek oka magától érthető, hiszen a fenntartható jövőért tett beruházások egy része ugyan megtérül (pl. energiafelhasználás racionalizálásán, selejtgyártás csökkentésé, fluktuáció csökkentésén keresztül), a másik részét azonban a társadalom vagy az ellátási lánc szereplői élvezik és csak hosszú távon -ha egyáltalán- várható és többnyire közvetetten a megtérülésük.
A fiskális szemlélet és a fenntarthatóság ellentétének legalább részbeni feloldására állami, Európai Uniós beavatkozások szükségesek. Az fenntarthatóság-típusú beruházások adózással kapcsolatos ösztönzésére az energiahatékonysági beruházások esetén 1996. évi LXXXI (Tao) törvény 22/E. § cikkelye ad példát, 2018 óta.
A fentiek alapján az ESG beszámolási kötelezettségre felkészülés szükséges és időszerű, a megtérülése pedig üzleti éven belüli, 5 éven belül és 5 éven túl számítandó!
Kapcsolódó írások: