Veszélyes anyagok: hivatkozott mellékletek IX.

A biztonsági adatlapok felhasználásának Európai Uniós és hazai szabályozásáról, benne a REACH-el, valamint a biztonsági adatlapok hasznáról, és a vegyszerekkel kapcsolatos nyilvántartásokról olvassák el munkatársunk, Szarka Katalin által összeállított jegyzetet.

 

Veszélyes anyagok és készítmények Biztonsági adatlapjának szerepe a munkavédelemben

Egy ismert fertőtlenítő hatású kézi mosogatószer Biztonsági adatlapjának elemzése (Szarka Katalin, Budapest 2007)

I. BEVEZETÉS

Napjainkban az emberiséget és az őt körülvevő környezetet, az ökoszisztémát egyre érzékelhetőbb módon sújtják a káros környezeti hatások. Ezeket a hatásokat, ha nem is tudjuk megszüntetni, de törekednünk kell, az újabb káros hatások előfordulásának megelőzésére és a meglévő hatások csökkentésére. A káros hatások összetettségét figyelembe véve az élet minden területén, tehát minden szakterületen, minden szférában – állami, vállalkozási, egyéni - meg kell tenni a szükséges lépéseket.

Ebben a feladatban milyen szerepet vállal a munkavédelem? Az egyes szakterületek között találhatunk átfedéseket, a munkavédelem bizonyos pontokon találkozik a környezetvédelemmel, a tűzvédelemmel, a munkapszichológiával, stb. A munkavédelem azonban elsősorban a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéné és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában.

E széles feladatkörön belül munkatársunk, Szarka Katalin a címben szereplő témát megvizsgálta és jelen on-line oktatóanyagban fejti ki.

A témaválasztást az indokolta, hogy a munkavégzés során egyre több vegyi és biológiai anyagot használunk fel. Az előállított vegyi anyagok mennyisége folyamatosan növekvő tendenciát mutat, míg 1930-ban 1 millió tonnát állítottunk elő a világon éves viszonylatban, mára az előállított mennyiség 400millió tonnára növekedett. A veszélyes anyagokkal összefüggő betegségek között van rák, légzőszervi problémák, dermatitis, idegrendszeri-pszichológiai zavarok. Az összes asztma eset közül 10% a munkával függ össze. Az összes rákos megbetegedésnek legalább 4%-a a munkában használt veszélyes anyag miatt következett be. A veszélyes anyagok érintkezésével, ill. használatával kapcsolatos probléma minden iparágat érinti. Az építőiparban dermatitis fordulhat elő, amelyet a cementben lévő króm okoz. A festés és nyomtatás során idegrendszeri kockázat jelentkezik a szerves oldószer miatt. A mezőgazdaságban dolgozóknál légzőszervi problémák és Parkinson-kór léphet fel a növényvédőszerek használatával.

Az oktatóanyagban szeretném bemutatni a veszélyes anyagok és készítmények helyes használatát segítő Biztonsági adatlapot egy konkrét példa segítségével. A káros hatások megelőzésénél és a meglévő hatások csökkentésénél fontos szerepet játszik az, hogy akik érintkeznek, előállítják, forgalmazzák és használják a veszélyes anyagokat és készítményeket, teljesen tisztába legyenek az adott szer veszélyeivel, tulajdonságaival és biztonságos használatával, tehát képesek legyenek megfelelő képen értelmezni a Biztonsági adatlapok tartalmát.

II. VEGYI ANYAGOK UNIÓS SZABÁLYOZÁSA

Szinte felmérhetetlen mennyiségű, sok esetben veszélyes összetevőket tartalmazó vegyi anyaggal érintkezünk nap, mint nap. Egy átlagember vérében legalább harmincféle vegyi anyag található. A nehezen lebomló, egészségkárosító szerek használatát az Európai Unió rendeletben korlátozza. A "REACH", "Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals", a vegyi anyagok regisztrációjára, értékelésére és engedélyeztetésére irányuló új, európai rendelet.

A vegyi anyagok engedélyezésére vonatkozó jelenlegi uniós előírások szabályozások (irányelvek) sokaságát tartalmazza. A jelenlegi rendszer különbséget tesz a "meglévő vegyi anyagok", azaz a 1981 szeptemberében már forgalomban lévő vegyi anyagok, illetve az "új vegyi anyagok", azaz a fenti időpontot követően forgalomba hozott vegyi anyagok között. Miközben az új anyagok piaci engedélyezését intenzív vizsgálatsorozatok előzik meg, a már meglévő vegyi anyagok mentesülnek ez alól. Az eltérő bánásmódok egységesítésére 2003 októberében az Európai Unió megalkotta új, a vegyi anyagok engedélyezését szabályozó rendelet-tervezetét. Megszületett a REACH, ami számos módosításon átesve 2007 június elsejével lépett életbe.

A REACH kötelező érvényű, azonnal alkalmazandó valamennyi tagállamban!

A tartósító-, színező-, növényvédő szerek révén vegyi anyag kerül szervezetünkbe, ha táplálkozunk vagy, ha hajat mosunk, de akkor is, ha például szőnyeget tisztítunk vagy festékkel, hígítóval dolgozunk. A Természetvédelmi Világalap magyarországi szervezete a közelmúltban egy véletlenszerűen kiválasztott győri családtól vett vérmintákat elemeztette. Szervezetükben csaknem százféle vegyi anyagot azonosítottak. A legtöbbet a nagymama vérében, amelyben még az 1971-ben betiltott hírhedt növényvédő szert, a DDT-t is kimutatták. Lányának vérében feltűnően magas koncentrációban műanyagok, bútorok, elektronikus termékek gyártásához használt krómozott égésblokkolókat, az unokáéban pedig vákuumcsomagolásoknál, hálózsákok impregnálásánál alkalmazott fluorozott vegyi anyagokat találtak. Egy nemrég készült felmérés szerint az Európai Unióban megközelítőleg százezerféle ilyen mesterséges, kémiai úton előállított szert használnak fel. Környezetvédők állítják: ezek csaknem nyolcvan százaléka hatásvizsgálat nélkül kerül forgalomba. Ezen a gyakorlaton változtat az elfogadásra váró, minden tagállam számára kötelező uniós REACH (azaz a vegyi anyagok nyilvántartásáról és engedélyezéséről szóló) rendelet.

Veszélyes anyagok: hivatkozott mellékletek IX.

III. KÉMIAI BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS HAZAI JOGI SZABÁLYOZÁSOK

Törvények:

A Kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény , a kemizáció alaptörvénye, amely a törvényi háttér alapfogalmait, kereteit tartalmazza. A részletszabályokat a törvény végrehajtására megalkotott kormány- és miniszteri rendeletek tartalmazzák.

A kémiai biztonsággal kapcsolatos jogi szabályoznál a kemizáció alaptörvénye mellet munkavédelmi szempontból A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt is figyelembe kell venni.

Kapcsolódó rendeletek:

  • A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet ,
  • Az egyes veszélyes anyagok csomagolásának gyermekek számára biztonságos zárással és tapintással érzékelhető, veszélyre utaló jelképpel történő ellátásáról szóló 8/1998. (II. 4.) IKIM rendelet ,
  • A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet ,
  • A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet ,
  • A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet ,
  • A kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 189/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet ,
  • Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet ,
  • A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet , amely hivatkozik az alaptörvényre (2000. évi XXV. törvény ) és kiegészíti, pontosítja az alaptörvény passzusait.

A rendelet az alábbi témakörökkel foglalkozik, amelyet mellékletek részleteznek:

  • A 1. Melléklet tartalmazza a veszélyes anyagok osztályba sorolását
  • A 2. Melléklet a veszélyes készítmények osztályba sorolását tartalmazza.
  • A 3. Melléklet a veszélyes anyagok és készítmények osztályozására és feliratozására vonatkozó általános követelményeket tárgyalja.
  • A 4. Melléklet a készítmények anyagai/komponensei veszélyesnek minősülő koncentrációit sorolja fel.
  • Az 5. Melléklet a veszélyes anyagok és készítmények bejelentésével foglalkozik.
  • A 6. Melléklet a törzskönyvezéssel kapcsolatos információkat tartalmazza.
  • A 7. Melléklet a törzskönyvezési okiratot tárgyalja.
  • A 8. Melléklet a veszélyes anyagok magyarországi jegyzéke.
  • A 9. Melléklet a vegyi anyagok kémiai azonosítását mutatja be a kémiai elnevezés mellőzése esetén.
  • A 10. Melléklet a címke tartalmi és formai követelményeit taglalja.
  • A 11. Melléklet a biztonsági adatlapokról szól.
  • A 12. Melléklet a mérgezési eset bejelentését írja le.
  • A 13. Melléklet az adatlap formátumot tartalmazza a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység ÁNTSZ-hez történő bejelentéséhez
  • A 14. Melléklet a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjakat és azok mértékét sorolja fel.
  • Az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kivitelével, illetve behozatalával összefüggő bejelentési eljárás részletes szabályairól szóló 8/2004. (XII. 1.) EüM-FVM-KvVM-GKM együttes rendelet ,
  • A helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről szóló 9/2001. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendelet ,
  • A vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről szóló 12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet ,
  • Az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről szóló 3/2006. (I. 26.) EüM rendelet
  • A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet .

About Author

Avatar

Komment