Az irányítás alapja a vezetői célok meghatározása. Ehhez szükséges egy optimalizálási feladat elvégzése, ahol az optimumpont meghatározása a vezetői vízió alapján, de a termelési/szolgáltatási és kereskedelmi gyakorlat korlátai között valósul meg. Mindezek eredménye a „Minőségpolitika”, mint küldetésnyilatkozat kerül meghatározásra. Célja a szervezeten belüli és kívüli érdekeltek tájékoztatása, később elkötelezése a vezetői célok megvalósítása irányába.

Az első kérdés, hogy hova akarunk eljutni? Mi a célunk a minőségirányítási rendszerünk bevezetésével, átalakításával?

Kapcsolódó szabványpontok: 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 5.2

A stratégiai alapokra építkezve kockázatelemzés, megfigyelés, adatgyűjtés és elemzés útján tervezett intézkedéseket kell meghatározni a minőségcél elérése és a szervezet hatékonyságának növelése érdekében. E tevékenységhez ismerni kell a termelési/szolgáltatási folyamatokat, az azokat kísérő tevékenységeket, valamint mindezek sorrendjét és kapcsolatait. Mindezt ütemezett, célorientált, mérhető és menedzselhető tevékenységláncolatban kell meghatározni, felkészülve a tervezett változások beágyazására. E rendszerben tehát indikátorok és felelősségek is társulnak a feladatok végrehajtásához és eredményeik értékeléséhez, valamint a termékek/szolgáltatások fejlesztéséhez.

A második kérdés, hogy hogyan akarunk eljutni a célig? Milyen mérföldkövek és indikátorok tartanak az úton?

Kapcsolódó szabványpontok: 4.4, 5.3, 6.1, 6.2, 6.3, 8.1, 8.2, 8.3, 9.1

ISO 9001 PDCA

Ahhoz, hogy tudatosan vállaljon felelősséget bárki, a tárgyat illetően megfelelő képességgel, készséggel és elköteleződéssel kell, hogy rendelkezzen. Kell tehát bevonás, motiválás és képzés ahhoz, hogy ne csupán a munkájáért, hanem a célokkal egyetértve tevékenysége folyamatos javításáért is felelősséget vállaljon a résztvevő.

A harmadik kérdés, kikkel akarunk a célhoz jutni? Mi kell ahhoz, hogy a szervezeti kultúra támogassa a céljainkat?

Kapcsolódó szabványpontok: 7.1, 7.2, 7.3

Amennyiben a vezetői célok és mért értékek alapján a szervezet és érdekelt felei együttműködnek, a rendszer dokumentálása már elfogadott, a cél mérésének eszközeként kezelt feladattá válik. A szervezeten belüli szabályok és folyamatok mellett a minőségirányítást természetesen nem lehet lokálisan értelmezni, így a szabvány a szállítókra is kiterjedő követelményeket fogalmaz meg.  A belső és külső kommunikáció szabályozásával elérhető a közös nyelv kialakítása és alkalmazása.

A termékek/szolgáltatások kibocsátásával összefüggő szabályozás és minőségbiztosítás kialakítása és alkalmazása segíti a minőségi paraméterek következetes fenntartását.

A negyedik kérdés, milyen kiegészítő tevékenységekre van szükségünk célunk eléréséhez? Mi a legfontosabb segítség az egyenszilárdságú felügyelet kialakításához?

Kapcsolódó szabványpontok: 7.4, 7.5, 8.4, 8.5, 8.6

Nem elég az irányt meghatározni, kell, hogy legyen egy iránytű is, ami a célhoz vezető úton tartja a rendszert. Ellenőrzés, figyelemmel kísérés, mérés és elemzés, átvizsgálás és belső audit. Mindez együttesen alkotja azt az eszközt, amely a helyes irányt megmutatja, jelzi, ha a rendszer letér a célhoz vezető útról. Egyúttal lehetőséget kínál a változó környezet által nyújtott új technikák, technológiák bevonására a cél elérése vagy fejlesztése/módosítása érdekében.

Az ötödik kérdés, hogyan lehet a cél elérése folyamatosan kézben tartva? Rendszert alkottunk-e?  Kapcsolódó szabványpontok: 9.2, 9.3, 10.

Vállalkozásfejlesztés
Ossza meg ezt a bejegyzést közösségi oldalán!

Kedves Érdeklődő!

 

Mielőtt elhagyná oldalunkat, IRATKOZZON FEL LEVELEINKRE és szerezzen naprakész tudást a szakértőink által összeállított cikkekből, tanulmányokból, letölthető anyagokból! A feliratkozás ingyenes ugyan, de megszerezhető tudás felbecsülhetetlen!

Nincs más teendője, mint hogy IDE KATTINT, kitölti az űrlapot (csak 1 perc az egész) és várja a hamarosan megérkező első levelet.