A megújuló energiaforrások olyan energiaforrások, melyek egy jellemző időciklus alatt újratermelődnek, illetve a kimerülés veszélye nélkül felhasználhatók. Alternatív megoldás révén a megújuló energiaforrások kiaknázásának támogatásával eljuthatunk arra a szintre, hogy képes lesz helyettesíteni a klasszikus energiaforrásokat. Ezáltal nemcsak az energiaprobléma oldódna meg, hanem környezetvédelmi szempontból az üvegházhatást kiváltó szén-dioxid -(CO2)- kibocsátás is visszaszorítható lenne.
A biomassza-bázisú energiatermelés eltér a hagyományos energiatermeléstől abban, hogy többlet CO2 emisszió nincs, a biomasszák létrejöttekor megkötött CO2 szabadul fel az energiatermelés során, és az égéshez szükséges oxigén a biomassza létrejöttekor szabadul fel, tehát többlet CO2 nem keletkezik. Az évente képződött biomassza-mennyiség, gyakorlatilag kifogyhatatlan, de sokféle hasznosítási lehetősége behatárolja energiaforrásként történő felhasználását.
Melléktermékek, hulladékok:
- Növénytermesztés (gabonaszalma, kukoricacsutka)
- Állattenyésztés (hígtrágya, almos trágya)
- Kertészet (gyümölcsfa nyesedék, szőlő nyesedék)
- Élelmiszeripar (feldolgozási melléktermékek)
- Erdészet (vágástéri hulladék)
- Elsődleges faipar (fűrészpor, gyaluforgács)
Energetikai célra termelt alapanyagok:
- Fás-szárú és lágy-szárú energetikai ültetvények
- Biodízel alapanyagok (repce, napraforgó)
- Bioethanol alapanyagok (gabonafélék, kukorica, cukorrépa, burgonya)
Biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú üzemanyagok
Bioethanol, biogáz, biomethanol, biodimetiléter, biohidrogén.
