A talajélet helyreállítása: baktériumtrágya

A TALAJÉLET HELYREÁLLÍTÁSA BAKTÉRIUMTRÁGYA FELHASZNÁLÁSÁVAL

A műtrágyázás hatásaként elsavanyodó talajokban a talajélet helyreállítható biológiai rekultivációval. Erre alkalmas minden biológiai talajoltószer.

Az utóbbi években és napjainkban egyre többször hallhatunk és olvashatunk arról, hogy a talajélet a nagyadagú műtrágyák hatására jelentősen romlik, a talajok savanyodnak, egyes fontos baktériumok eltűnnek. Ezeket a jeleket magyar és amerikai tudósok is jelezték, és javaslatot tettek a talajélet helyreállítására biológiai rekultivációval. Ez a műtrágyázás csökkentésével, célirányos talajéletet növelő mikrobák telepítésével oldható meg. Erre alkalmasak a ma már Magyarországon is engedélyezett és gyártott baktérium törzsek, mint pl. az Azotobacter croococcum, vagy a Bacillus megaterium. Ezek a mikroba populációk az alkalmazás céljától függően más-más mikrobafajokkal társíthatók.

A levegőben a nitrogén gáz kétatomos molekulák formájában van jelen, a 2 N atomot háromszoros, kovalens-apoláros kötés tartja együtt. Ez a hármas kötés olyan erős, hogy az nitrogéngáz természetes körülmények között semmilyen reakcióba nem vihető. Ahhoz, hogy reakcióba lépjen, a hármas kötésnek fel kell szakadnia, a N atomoknak szabaddá kell válniuk, hogy más atomokkal reagálhassanak. A kötés felszakításához minimum 550 at nyomás és mintegy 750 oC hőmérséklet szükséges -ezeket a körülményeket egy villám, vagy egy hasonlóan nagy erejű kisülés tudja produkálni.

Az Azotobacter croococcum nitrogenáz enzimje külső energiabevitel nélkül felhasítja a nitrogén molekula igen erős kötését. A szabaddá váló N atomok azonnal reakcióba lépnek. A baktérium a N-vegyületek mellett több bioszfaktort is termel, pl. a B-vitamin csoportot, amelyek ellenállóbbá teszik a növényeket a betegségekkel szemben, valamint növelik a növények szárazságtűrését is. A másik ilyen bioszfaktor az auxinok, mint pl. a Gibberellin sav, ami fokozza a növények növekedéserélyét és fokozza az érést. Pl. fontos a kelés után, segítségével gyorsan kinőnek a zsenge növények a kártevők támadása alól. A talajoltás hatására visszaállhat a talajélet a 100 évvel ezelőtti állapotra, és évente 80-100 kg bionitrogént nyerhetünk.

A Bacillus megaterium egy olyan mikroba, amely a talaj foszfortartalmát mobilizálja. Agrokémiailag ismert tény, hogy világszerte minden talaj valóságos foszforbánya. A talajba kerülő foszfor (P) azonban még a növényi hasznosulás, felszívódás előtt többségében átalakul a növények számára felvehetetlen, nem vízoldható kémiai alakká. A Bacillus megaterium foszfatáz enzimjével a talaj vízoldhatatlan foszforvegyületeit (pl. Ca-, Fe-, Al-foszfátok) megbontja és vízoldhatóvá teszi. A Bacillus megaterium ezzel a foszforfeltáró bio-enzimaktivitással a talajminőségtől függően kb. 80-120 kg/ha foszforhoz juttatja a növényeket.

Emellett e baktérium tevékenységek felélénkítik a talajokban azokat a mikroorganizmusokat, amelyek a talaj különböző rétegeiben valamilyen módon túlélték a műtrágyázás és más kemizálás ártalmait. Számunkra elsősorban a cellulózbontó baktériumok az érdekesek, mert az oltókultúrával bevitt starter szénforrás kiapadása után a cellulózbontók a kommenzalizmus elsődlegesen fontos partner mikrobái. A talajban maradt cellulózhulladékok lebontásával megelőzik a növényi vegetációt fenyegető pentozán hatást, ellátják cukorszerű szénforrással a többi mikrobafajt, egyidejűleg kiszabadítják a cellulózba zárványként beépült káliumot (K) kb. 60-100 kg/ha káliumot adva a talajba, és az így kiszabadított kálium már felhasználható az új vegetáció részére.

A fent említett hatásmechanizmus alapján működik több talajoltóanyag, amelyek

1. a szférikus nitrogént az aerob talajrétegben a növények számára hozzáférhetővé teszi már az első oltás után kb. 80-100 kg/ha felvehető nitrogén formájában;

2. a talajban vízoldhatatlan formában jelenlévő foszfor vegyületeket átalakítja vízoldhatóvá, amit a növények már hasznosítani tudnak – ez kb. 80-120 kg/ha foszfornak felel meg;

3. felélénkíti egyéb baktériumok, így a cellulózbontók működését, amely következtében 60-100 kg/ha káliumot kap a talaj;

4. szelént és krómot, valamint más mikro- és nyomelemeket közvetít a növények, és a növény, valamint áttételesen az állati táplálékokkal az ember számára;

5. javítja a talaj szerkezetét, humusz akkumulációját közvetíti;

6. beindítja a humusz újratermelődését, a talaj újjáéledését;

7. termelt auxinjaival felgyorsítja a növények növekedését és fejlődését, előbbre hozza a termés beérését;

8. termelt vitaminjaival fokozza a növények ellenálló képességét a betegségekkel szemben, egyidejűleg erősíti a növények szárazságtűrő képességét;

9. a hazai és nemzetközi minősítésben környezetbarát, és az ökológiai termesztésben is ajánlott termék, gyártása folyamán sem keletkeznek környezetkárosító hulladékok.

Ehhez a talajélet változáshoz kedvező feltételeket biztosít az ökológiai gazdálkodás. Ennek bizonyítékául tekintsük át, hogy egy már 12 éve átállt területen az ökológiai gazdálkodás hogyan produkált emelkedő terméseredményeket.

About Author

Avatar

Komment