ISO 14001 - Környezetirányítási rendszer

A szabályozásnak  egymást nem kizáró, inkább kiegészítő formái:

  • Közvetlen, vagy normatív szabályozás
  • Közvetett, vagy gazdasági szabályozás, amelynek három fő típusa:
  • Információn alapuló szabályozás

 

közvetlen, általában jogszabályok útján történő szabályozás a legelterjedtebb szabályozási forma. Ez döntően adminisztratív jellegű, korlátozásokon, tilalmakon alapul, ezáltal segíti a környezetre káros tevékenységek megakadályozását, illetve korlátozását.A normákon alapuló hatósági szabályozásnak többféle változata terjedt el:

  • Nyílt tiltás - Gyakorlatilag tisztán hatósági szabályozóeszköz, amely a norma szintje feletti szennyezést jogtalannak tekinti, és a termelő személyt vagy szervezetet tevékenységének megszüntetésére kötelezi;
  • Engedélyeztetési eljárás - A hatósági szabályozás másik formája, amikor az új vállalatok létesítésekor a kivitelezési terveket, az alkalmazni kívánt technológiákat, engedélyeztetni kell a megfelelő szakhatósággal;
  • Normák állítása - A közvetlen szabályozás leggyakrabban használt eszköze, amely a szennyező anyagok kibocsátását emissziós vagy immissziós normákkal (határértékekkel) szabályozza.

 

A közvetett szabályzás a gazdasági érdekeltség alapján törekszik a gazdasági élet szereplőit a megfelelő környezeti magatartás irányába terelni. Ez a szabályozás ösztönzőbb és rugalmasabb, mint a jogi előírás és szankcionálás. A közvetett szabályozásnak éppen ezért megvannak a specifikumai, melyek alapján az alkalmazási területek is jól meghatározottak. A gazdasági szabályozás leggyakrabban alkalmazott formái:

  • Adó vagy díj (vagy más hasonló közteher) – Jelenleg a világon legszélesebb körben és leggyakrabban használatos környezetvédelmi gazdasági szabályozóeszköz a díjak rendszere. Az egyes díjfajták alapvetően, a díj kivetésének módjában, a díj beszedés formájában, illetve a díjból befolyó pénzeszközök felhasználásában különböznek egymástól.
  • Támogatás (szubvenció) - A szennyező azért részesülhet pénzügyi támogatásban, hogy szennyezés csökkentő intézkedéseket hajtson végre. Ez pozitív ösztönzést jelent a környezetkímélő vállalati magatartás előmozdítására.
  • Letét visszafizetési rendszer - Sajátos szabályozóeszköz, amely csak részlegesen sorolható a támogatások kategóriájába. A letét-visszafizetési rendszer minden más szabályozóeszköznél alkalmasabb módszer a környezeti problémák kezelésére azokban az esetekben, amikor környezetszennyezést okozó források száma nagy, ezek mobilak, illetve a szennyezés eredete egyértelműen nem mutatható ki.
  • Piacteremtés - A módszer alapját az immissziós normák alkotják, előírva a megengedhető legnagyobb szennyezettségi szintet. Annak érdekében, hogy az immissziós normákat teljesíteni tudják, megállapítják a szennyezőkre vonatkozó emissziós normákat is. A továbbiakban a szennyezés kibocsátás befolyásolásához az állam a "szennyezési jogok értékesítését" használja fel. Több változata alakult ki.

 

Az információn alapuló szabályozási mód gyakorlatilag az előző kettő házasítása – kiegészítése bizonyos oktatási, nevelési célzatú szabályozó eszközökkel – majd újrastrukturálása:

1. Információnyújtáson alapuló stratégiák (pótolják az információ hiányát)

  • Kitüntetések, elismerések,
  • Társadalmi tájékoztatás, nevelés,
  • Életciklus elemzés,
  • Környezeti jelentés/KIR audit,
  • Termékcímkézés,
  • Kibocsátási és terjedési listák,
  • Tárgyalások, megállapodások

2. Ösztönzésen alapuló stratégiák (megváltoztatják a gazdasági környezetet)

  • Szükséglet oldali menedzsment,
  • Felelősségi reformok,
  • Támogatások megszűntetése,
  • Értékhelyettesítő engedélyek,
  • Környezet-igénybevételi díjak,

3. Direkt beavatkozáson alapuló stratégiák (kikényszerítik a megfelelő magatartást)

  • Kereskedelmi korlátozások,
  • Környezetminőségi normák,
  • Engedélyek,
  • Tiltások

About Author

Avatar

Komment