ISO 9001:2015 lépésről lépésre 10.

Az ISO 9001:2015 az irányítás jól átgondolt elméleti és gyakorlati alapjait közvetíti. A sokszor „Dodonainak” látszó követelmények az alkalmazott társadalomtudományok ismereteire és megfigyeléseire építkeznek.

Az egyik ilyen, valamennyi tanúsított szervezet falán megtalálható „Minőségpolitika”.

Mire jó ez? Miért ilyen fontos? Csak másoljuk le egyet az internetről letöltve és kész?

NE TEGYE!

Nagyon fontos a politika meghatározása!

 

Politika

A minőségpolitika kialakítása

A felső vezetőségnek olyan minőségpolitikát kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania, amely:

a) megfelel a szervezet céljainak és környezetének, valamint támogatja annak stratégiai irányát;

b) keretet ad a minőségcélok kitűzéséhez;

c) elkötelezettséget tartalmaz az alkalmazható követelmények teljesítésére; és

d) elkötelezettséget tartalmaz a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztésére.”

Minden szervezetnek, legyen az egy család, egy cég, egy civil szervezet vagy maga az ország van egy sor csoportot jellemző tulajdonsága. Az adott szervezet e csoportképző tulajdonságoktól az, ami és nem egy másik, hasonló szervezet. Ezek a tulajdonságok tehát a csoportot kívülről nézve a csoport megkülönböztető jegyét jelentik, míg a csoportot belülről szemlélve ezek összetartó erőként nyilvánulnak meg. Ennek folytán a csoportot alkotó tagok szempontjából az összetartozásuk motívumai, vagyis a csoporton belüli rendező elv az az „értékrend”, amelynek következetes betartásával biztosítható a csoport létezése.

Világos, ha arra gondolunk, hogy a sportszurkolók csoportképző tulajdonsága az adott sportklubért való rajongás.

Egy statisztikailag átlagosnak nevezhető vállalkozás esetén az értékek meghatározása, deklarálása hiányzik. Pedig az nagyban leegyszerűsíti és következetessé teszi a döntéseket.

Segít eligazodni a lehetőségek között vezetőknek és beosztottaknak egyaránt, segít a döntésekben. (Mivel értek egyet? Mit nem fogadok el? Hogyan szeretnék élni? Kivel szeretnék együttműködni? Kit akarok követni? Kinek szeretnék segíteni?...stb.)

Amint meg vannak határozva az értékek és azok ismerté válnak a dolgozók (szervezet tagjai) részéről, rögtön van mihez tartani magukat. Ez alakítja a „szervezeti kultúrát”, vagyis azt az összetartozást, amelyben minden dolgozó ismeri és be is tartja a vállalkozás értékeit.

Az „értékrend” a vízió elérése felé vezető úton tartja a szervezetet.

Ennek az útnak egy belátható szakaszán, azaz időszakában annak tényleges megvalósításáért dolgoznak a küldetés megfogalmazásában résztvevő vezetők és a küldetéssel egyetértő dolgozók.

A szervezeti kultúra tehát a vízióalkotó személy vezetői példamutatása szerint alakul!

GLOBALG.A.P belső auditor

Egy személy példája:

  • Vízió: hosszú, egészséges élet.
  • Értékrend: Káros szenvedélyek elkerülése. Rendszeres testmozgás. Egészséges táplálkozás…
  • Döntési helyzet: Rágyújtsak vagy ne?
  • Küldetés: Egészséges életmód példamutató életen keresztüli terjesztése a családi, munkahelyi és baráti környezetben.

 

Egy szervezet példája:

  • Vízió: Nemzetközi piacon a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlesztése játékos eszközökkel egy kiegyensúlyozott jövőbeli társadalmáért.
  • Értékrend: Gyermekszeretet. Felelősség a tanításban. Felelősség a nevelésben. A gyermekpszichológia elméleti és gyakorlati eredményeinek folyamatos megismerése, és alkalmazása.
  • Döntési helyzet: Rajzfilmbeli rémfigurák társasjátékba vonása a nagyobb eladási adatokért.
  • Küldetés: Játékfejlesztés óvodás és kisiskolás gyermekek társas kompetenciáinak fejlesztésére, önmaguk és társas kapcsolataik elfogadásáért.

 

A cél tehát nem a csúcsvezető személyes céljával azonos, mint amilyen pl.: gazdagság vagy szakmai elismerések. Természetesen a csúcsvezető, mint ember célját áttételesen segíteniük kell a szervezet működési eredményeinek, az egyéni céljának megfelelően egzisztenciális vagy elismertségi, vagy bármely más téren.

Azonban, nem csak a csúcsvezetőnek vannak személyes céljai, hanem valamennyi dolgozójának is. Az értékrend kialakítása egyik azon lehetőségek között, amik elköteleződést és együttműködést eredményeznek.

Kevés az a cél, melynek eléréséhez nincs szükség társra, dolgozóra, emberre!

 

Amennyiben a vízióalkotás már megtörtént (pl. a sorozat 2. része alapján) következhet a küldetés meghatározása:

KÜLDETÉS
Milyen feladatokat, milyen felelősséggel kíván a szervezet ellátni a jövőben, hogyan hajtja ezeket végre? Az út, amin haladni akarunk (operatív, cselekvő jellegű), választ ad azokra a kérdésekre, hogy a jövőkép elérése érdekében Mit? Kinek? és Hogyan? fogunk csinálni.:

pl: „A vállalkozás legfőbb és legfelelősségteljesebb feladatai mindenkor a vásárlók látens szükségleteinek kielégítését kell, hogy szolgálja, ugyanis, ha ez az innovatív hozzáállás meginog, akkor az ügyfelek is elpártolnak. Így tehát az innovatív légkör megteremtése és megtartása a mindenkori elsődleges feladat az olyan látens vásárlói igények megtalálásával, amiket az egyediség, az objektív minőség, az innovatív játék szolgál ki.”

Az az értékrend, amelyet a cég, ha lenne zászlója, arra ráírna (ki kell fejeznie, hogy miért is van a cég a világon, mi fontos a cégnek és miért fontos a cég másoknak, milyen normák és értékek jellemzik a céget.):

pl: „Az értékrend az alábbi mottót figyelembe véve alakul: A fenntartható versenyelőny forrása nem a pénzügyekben vagy a technológiákban, hanem az emberekben rejlik.”

A cég létezésének célja és oka:

pl: „A létezés oka gyermekek és családok jókedvre derítése, biztonságos, minőségi és egyedi játékok tervezése és gyártása révén.”

About Author

Avatar

Komment