Lean menedzsment koordinátor (FEOR 2521)

A termékfelelősség a már bekövetkezett károk helyrehozatalát jelenti. Az EU irányelvek szerint a keletkezett károkért a termék gyártója felel (az importőr is gyártónak minősül).

Az EU-ban ha valamely termék, a termék hibájából akár személyben, akár más tárgyakban kárt okoz, akkor termékfelelősségi igénnyel lehet élni. Ha például tönkremegy a TV, és emiatt megsérül a mellette lévő videó és hifi torony is, akkor kérhető az így keletkezett kár megtérítése.

Terméknek minősülnek az ingóságok és az energia is.

Hibáról akkor beszélünk, ha a termék minden körülmény figyelembevételével nem nyújtja azt a biztonságot, ami általában elvárható. Figyelembe kell venni a rendeltetésszerű használatot, a forgalomba hozás idejét és a termék árusításának körülményeit is.

Az EU irányelvek szerint a keletkezett károkért a termék gyártója felel (az importőr is gyártónak minősül). Előfordulhat, hogy többen felelnek a kárért (pl. gyártó, alkatrészgyártó, importőr), ekkor a termékért e szervezetek egyetemlegesen felelnek.

A felelősség alól mentesül a gyártó, illetve a forgalmazó, ha:

  • a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető;
  • nem hozta forgalomba, vagy nem forgalombahozatal céljából gyártotta;
  • a hiba arra vezethető vissza, hogy a terméknek egy hatósági előírásnak vagy jogszabálynak kellett megfelelnie.

A felelősség alól mentesül a résztermék előállítója, ha a termék szerkezete okozta a kárt (ilyenkor a végtermék gyártója felel).

Az igényérvényesítés 3 éven belül lehetséges, melynek kezdete a károsodás/hiba felismerése. Az ún. jogvesztő elévülési idő 10 év, melynek kezdete a forgalombahozatal. Ezt követően semmilyen igénnyel nem lehet élni. A termékfelelősségi jogszabály alapján akkor indítható kártérítés, ha a hibás termék által okozott kár legalább 500 eurónak felel meg.

A kártérítés mértékét - amennyiben a gyártó és a fogyasztó nem tud megegyezni- kártérítési eljárás során a bíróság állapítja meg.

A károsult köteles bizonyítani a hibát, a kárt és a kettő közötti okozati összefüggést; míg a gyártó illetve a forgalmazó köteles bizonyítani, hogy minden előírást betartott.

Ossza meg ezt a bejegyzést közösségi oldalán!