Kockázatmenedzsment

Munkavédelmi szabályok megsértése: következmények

Milyen, a munkáltatót érintő következményekkel járhat egy munkabaleset? Nem mindenki tudja, hogy az esetleges bírságon kívül a munkabalesetnek büntetőjogi és kártérítési következményei is lehetnek (a munkavállaló vagyoni és nem vagyoni kárát meg kell téríteni). Ezen kívül a munkáltató kötelezhető a Társadalombiztosítás gyógykezeléssel és rokkantnyugdíjjal kapcsolatos összes költségének megtérítésére, mely milliós nagyságrendű is lehet, ezért minden munkáltatónak fontos lehet ezek ismerete.

A Munkavédelmi törvény, a Szabálysértési törvény, a Munka törvénykönyv, a Büntető törvénykönyv, a Társadalombiztosítási törvény, és az Egészségbiztosítási törvény vonatkozó részeinek szemelvényei alább olvashatók.

Ha a munkáltató a munkavédelmi törvényben előírtakat nem tarja be (még ha ez nem is okoz balesetet), a felügyelők enyhébb esetben szabálysértési, súlyosabb veszélyeztetésnél munkavédelmi bírságot alkalmazhatnak.
 

Szabálysértések (218/1999 Korm. rend egyes szabálysértésekről)

E szerint 60.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható szabálysértést követ el az, aki

  • a munka egészséges és biztonságos végzésére, és annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében a szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri;
  • munkáltatóként az üzemi balesettel vagy foglalkozási betegséggel kapcsolatos kivizsgálási, nyilvántartási és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza
  • a termelő vagy biztonsági berendezést az előírt előzetes vizsgálat nélkül (üzembehelyezést megelőző munkavédelmi vizsgálat és az érintésvédelmi felülvizsgálat), vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg érvényének lejárta után üzemben tart,
  • termelő vagy biztonsági berendezés üzemeltetésére, illetve karbantartására vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja meg,
  • a termelő vagy biztonsági berendezésnek a biztonsági szabályzatokban, szabványokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) kiiktatja vagy nem tartja üzemképes állapotban,

 

Munkavédelmi bírság (1993. évi XCIII. Törv. 82. §)

A felügyeletek 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedő munkavédelmi bírságot alkalmaznak a biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállalót súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.

A „súlyos veszélyeztetést” jelent:

  • A munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása;
  • Az időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása;
  • A balesetet okozó gép soron kívüli ellenőrzésének elmulasztása;
  • A kockázatértékelés elmulasztása (I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltatónál)
  • A szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya;
  • A munkaköri alkalmassági vizsgálat hiánya.
Lean menedzsment koordinátor (FEOR 2521)

Az egészségügyi és nyugdíj ellátások költségeinek megtérítése

Sérüléssel járó balesetnél a társadalombiztosítás gyógykezeléssel és rokkantnyugdíjjal, özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos költségeit a munkáltatónak az alábbiak szerint meg kell térítenie:

  • A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha ez annak következménye, hogy ő vagy megbízottja a kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, vagy ha a balesetet szándékosan idézte elő. (1997 évi LXXXI. Törvény 67. §)
  • A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásainak nem tett eleget, vagy ha a balesetet szándékosan idézte elő. (1997 évi LXXXI. Törvény 87. §)

Ezen költségek az APEH útján köztartozásként behajthatóak, a nyugdíjak és járadékok a vállalkozás megszüntetésekor egy összegben fizetendők!
 

Kártérítés a dolgozónak

Ha a dolgozó a munkaviszonyával összefüggésben balesetet szenvedett, akkor emiatt keletkezett kárát a munkáltatójának meg kell térítenie. A kár lehet a

  • személyt érő sérülésekből eredő kár (például keresetkiesés, keresőképtelenség, stb.),
  • a személyt érő sérülések elhárításával, azok káros hatásainak helyrehozásával kapcsolatos károk, költségek;
  • egyéb vagyoni károk;
  • nem vagyoni (tipikusan a személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos) kár.

Sokszor a baleset bekövetkezte nem róható sem a dolgozó, sem a munkáltató terhére, mégis a munkáltatónak vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében meg kell téríteni a kárt. Akkor tud a munkáltató kimenekülni kártérítési fizetési kötelezettsége alól, ha be tudja bizonyítani, hogy működési körén kívül eső elháríthatatlan ok következménye volt a baleset (kár), vagy maga a dolgozó okozta a bajt kizárólagosan és elháríthatatlanul. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. (A kárviselés arányát az dönti el, hogy a munkavállaló vétkes közrehatása milyen mérvű volt.)

A gyakorlatban, ha részben a dolgozó magatartása miatt, részben pedig a dolgozón kívülálló okból, de a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett a kár, akkor a kármegosztást alkalmazzák.

Másfajta felelősség terheli az egyéni vállalkozó munkáltatót a dolgozónak okozott kárért, ha maximum 10 főt foglalkoztat. Neki csak akkor kell a kárt megtéríteni, ha vétkesség terheli, tehát ha vagy szándékosan, vagy gondatlanul, de az ő magatartása, körülményei miatt következett be a kár. A vétkességét a Munka tv. vélelmezi, csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bebizonyítja, hogy vétkesség nem terheli ekkor a dolgozót ért kár megfizetésére nem kötelezhető.
 

Büntetőjogi felelősség

A munkavédelmi szabályok megszegőivel szemben alkalmazható legsúlyosabb joghátránnyal a büntetőjogi felelősségre vonás jár. A munkavédelmi szabályszegésre ez akkor vonatkozik, ha egyben bűncselekményt is megvalósít.

Aki foglalkozása szabályainak (A Munkavédelmi törvény 11.§-ban foglalt biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok ennek minősülnek) megszegésével mást gondatlanságból közvetlen veszélynek tesz ki, vagy testi sértést okoz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
 

A büntetés

  • három évig terjedő szabadságvesztés, ha a maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget okoz,
  • egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a halált okoz,
  • két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

A fentiek alapján belátható, hogy egy munkaképesség-csökkenéssel járó baleset egy kisebb vállalkozást tönkre tud tenni, egyéni vállalkozónak, vagy bt. beltagjának pedig a teljes egzisztenciája is rámehet a kártérítésekre és a Tb. költségeire.

Egy kis-közepes vállalkozásnál egy egyszeri kb. száz és háromszázezer forint körüli beruházással a hiányosságok jelentős részét meg lehet szüntetni. Ha bizonyíthatóan megtettünk mindent a balesetek elhárítása érdekében, már nyugodtabban alhatunk.

Ossza meg ezt a bejegyzést közösségi oldalán!