Beszállítói minőségi többletkövetelmények

Logisztika a vállalkozások életében

A logisztikai rendszer gondoskodik a termeléshez szükséges anyagok, termékek, energiák és információk rendszeren belüli és kívüli mozgatásáról.

A logisztika feladata az anyagok és az információk rendszeren belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben adódó feladatok megoldásához és végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek megteremtése. Ez jelenti az anyagok áramoltatását a termelő vagy feldolgozó helyekre, beleértve ebbe az üzemen belüli mozgásokat is, és a késztermékek eljuttatását a fogyasztókhoz a disztribúciós csatornákon keresztül.

Az anyagok, az adott anyagáramlás tárgyai ebben az értelmezésben lehetnek nyersanyagok, alapanyagok, alkatrészek, félkész-termékek, késztermékek, fogyasztási cikkek stb.

Az információk az anyagra (választékára, mennyiségére, minőségére, stb.), az áramlásra (helyére, időpontjára, intenzitására, módjára, stb.) és az anyagáramlásban közreműködő elemekre (szervezetekre, emberekre, eszközökre, stb.) vonatkoznak. Az információk általában az anyagáramláshoz kötődnek, időrendben megelőzve, kísérve és/vagy követve azt, ami nem zárja ki, hogy a logisztikai rendszerben léteznek olyan információk is, amelyek nem közvetlen az anyagáramokra vonatkoznak. Az információk informatikai rendszerbe integrálódva biztosítják az anyagáramlás irányítását és megteremtik az optimalizálás lehetőségét.

A gazdasági szervezetek legfontosabb jellemzői:

  • olyan rendszerek, amelyek meghatározott gazdasági célok elérése érdekében működnek;
  • társadalmi szükségletek határozzák meg kialakulásukat, működésüket és megszűnésüket;
  • a munkamegosztás révén anyagi és szellemi erőforrások koordinálásával jönnek létre és működnek;
  • emberi társulások, ezért a legfontosabb elemük az ember;
  • belső vezérlőfunkciójukat a vezetés gyakorolja.

A gazdasági szervezeteket csoportosíthatjuk az ellátott feladat szerint (mezőgazdasági, építőipari stb. szervezetek), valamint a gazdaságban elfoglalt helyzetük szerint. Az utóbbi ismérv alapján beszélünk makro- és mikrogazdasági szervezetekről. A második kategóriába tartoznak a számunkra legfontosabb vállalatok.

A gazdasági szervezetek lényegéből fakad, hogy működésük során, különböző belső és külső hatások következtében, folytonos változásokon mennek keresztül, amit a bennük végbemenő számszerűsíthető állapotváltozásokkal lehet kifejezni. Például, ha egy termelő vállalat működését egy rövid időszakban vizsgáljuk, akkor számos állapotváltozást tapasztalunk: anyagok beszállítása, raktározása, felhasználása, gépek meghibásodása, új gépek beállítása, a munkaerő létszámváltozása, új termék gyártása stb. Az állapotváltozások sorozatai folyamatokat alkotnak. A logisztika rendszerbeli szerepének tisztázásához célszerű ezeket a folyamatokat két alrendszerbe sorolni, reál- és irányítási szférába.

A VÁLLALATIRÁNYÍTÁS ÚJ SZABVÁNYA: ISO 9001:2015

A reálszférában zajló folyamatok a rendszer főfolyamatai, amelyek során a szükséges erőforrások bekerülnek a rendszerbe, ezeket a célkitűzéseknek megfelelően átalakítják, majd az átalakítás eredményeként létrehozott termékek kikerülnek a rendszerből.

A bonyolult, gyakran sztochasztikus viselkedésű gazdasági folyamatok összehangolása, működtetése, fenntartása és továbbfejlesztése az irányítási szférában működő vezetés feladata.

Az irányítási szférában tehát különböző vezetési és a vezetést segítő folyamatok játszódnak le, amelyek a gazdasági rendszer (pl. vállalat) működését hivatottak biztosítani. Az irányítási szféra bemenetei a reálszférából és a környezetből beáramló információk (a rendszerbe belépő anyagokról, energiáról, munkaerőről, a rendszerből kilépő termékekről, illetve a vevőkről, a szállítókról, a piaci viszonyokról, stb.). Kimenetei a reálszférába, illetve a környezetbe kiáramló információk (stratégiai, taktikai tervek, utasítások, a vevők tájékoztatása a termékválasztékról, minőségről, stb.).

A logisztikai rendszer a reál- és az irányítási szférában működő alrendszer, amely gondoskodik a termeléshez szükséges anyagok, termékek, energiák és információk rendszeren belüli és kívüli mozgatásáról. Elvontan értel­mezve, a termelés és a fogyasztás különböző helyei olyan pontoknak tekinthetők, ahova, illetve ahonnan anyagok, termékek áramlanak be és ki. Az anyagi áramlás realizálása a logisztikai alrendszer egyik feladata, amely a reálszférában gyakorlatilag három fizikai művelettel: rakodás, szállítás, tárolás (RST folyamatok) valósítható meg. Az RST folyamatok a logisztika anyagáramlást megvalósító alapfolyamatai, amit ún. kiegészítő folyamatok (csomagolás, komissiózás, egységrakomány-képzés és -bontás, ellenőrzés) tesznek teljessé. A logisztikai alrendszer azonban nemcsak ezeket a műveleteket, hanem azokat az anyagáramlással kapcsolatos információs folyamatokat, az irányítási szférában hozott tudományosan megalapozott intézkedéseket is jelenti, amelyek az anyagi folyamatok költségeinek minimalizálásával csökkentik a termelés összes költségét. A logisztikai alrendszer tehát nagyon sok ponton kapcsolódik a vállalat egyéb alrendszereihez

Ossza meg ezt a bejegyzést közösségi oldalán!