A vállalkozások, piacgazdasági szereplők természetes magatartása a saját érdekeik, céljaik megvalósítására, elsődlegesen a profit elérésére irányuló törekvés. Ezen céljaik erős versenyképességük mellett érhetők el, amely több tényezőtől, többek között marketingmunkájuk színvonalától is függ. A környezetvédelem nem tartozik a vállalkozások közvetlen és elsődleges céljai közé. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ez a közösség, a társadalom egészének érdeke, és éppen ez az a faktor, amely kétségtelené teszi, hogy igen komoly összefüggésrendszer áll fenn a versenyképesség és a környezetvédelem között.

A versenyképesség napjainkban talán a gazdasági szakirodalomban a leggyakrabban megjelenő szó, akár divatszónak is nevezhetjük. Ugyanakkor, ezzel párhuzamosan az is jellemző, hogy nagyon gyakran nem határozzák meg, mit értenek versenyképesség alatt, illetve annak melyik szintjével foglalkoznak.

A versenyképességnek legalább az alábbi öt szintje különböztethető meg:

• nemzetközi;
• regionális,
• iparági;
• vállalati;
• termék;

A versenyképesség általában egy potenciált, lehetőséget, képességet jelent, azaz a versenyképesség nem foglalja magában a versenyben való „győzelmet” is. Az általánosan vizsgált vállalati területre, szintre vonatkozóan a következő definíciót tekintjük a leginkább illeszkedőnek:

A vállalati versenyképesség a vállalat azon képessége, hogy a társadalmi felelősség normáinak betartása mellett tartósan tud olyan termékeket és szolgáltatásokat nyújtani a fogyasztóknak, amelyeket azok a versenytársak termékeinél inkább hajlandóak megfizetni.

Napjainkban már aligha vitatható, hogy a társadalmi felelősség normái közé és ott is előkelő helyre soroljuk a környezetvédelem, a természeti értékek megőrzése érdekében végzett tudatos tevékenységet, a fenntartható fejlődés követelményeinek figyelembevételét. Különösen a hosszabb távon gondolkodó vállalkozás esetében a természeti, környezetvédelmi szempontok tudatos figyelembevétele versenyképessége javítását, tartós megőrzését biztosíthatja.
Egy vállalat, üzleti vállalkozás versenyképességét számos tényező befolyásolja. Ezek között jelentős szerepet játszanak a nemzetközi és hazai környezetének jellemzői, az azokból adódó lehetőségek, követelmények és kihívások.
A vállalati versenyképességgel kapcsolatban kidolgozott modellek továbbfejlesztésekor a szakemberek zöme a STEEPLE elemeinek alkalmazását tartja indokoltnak:

• társadalmi tényezők (Social);
• várható technikai eredmények (Technical);
• gazdasági háttér (Economic);
• környezetgazdálkodás (Environmental);
• politika-gazdaságpolitika (Political);
• jogi, elsősorban nemzetközi jogi (Legal);
• képzés-továbbképzés, esetleg átképzés (Educational)

A STEEPLE elemei olyan tartalmilag összefüggő, komplex feltételrendszert alkotnak, amelyik többféleképpen alakulhat a jövőben és ezért háttérként másként és másként befolyásolhatja a vállalatok szűkebb környezetét. Ez a bővítés jól érzékelteti a környezetvédelmi szempontok, követelmények fontosságának erősödését, a versenyképességben betöltött szerepének fokozódását. Ez a pozitív irányú változás nemcsak az elméleti modell szintjén, hanem a gazdasági gyakorlatban is megjelenik, és egyre inkább azt eredményezi, hogy a vállalati versenyképességet növekvő mértékben befolyásoló tényezővé válik a környezetvédelemhez való viszony.