Megújulnak az ISO szabványok – jelentős változások. A megújulás elsők között az ISO 9001- minőségbiztosítás, ISO 14001– környezetvédelem és az OHSAS 18001– munkahelyi egészségvédelem szabványait érinti.

Mindazoknak a vállalkozásoknak, amelyek ilyen szabványok tanúsítványaival rendelkeznek, vagy most tervezik az új tanúsítvány megszerzését figyelemmel kell kísérniük az átmeneti időszakban publikált szabványtervezeteket. Meg kell ismerniük, hogy meddig érvényesek a meglevő tanúsítványok, mikortól lehet azokat már csak az új szabványok alapján megújítani vagy új tanúsítványt szerezni. Ezzel követni tudják a tartalmi változásokat, a megjelenések és érvényességek határidőit, így elő tudnak készülni a jelentősen változó új követelményekre.

Előzmények

Az első ISO szabványok több évtizede jelentek meg és a kezdeti ISO 9001 alapszabványt sorra követték az ipar és a szolgáltatások széles területeit szabályozó szakterületi szabványok.

Az ISO szabványok azt az elvet követték, hogy szabályozzák a különböző tevékenységek és feltételek kedvezőtlen hatásait a szabványalkalmazó tevékenységével érintett termékekre, szolgáltatásokra és így biztosítsák azok megfelelőségét. A gazdasági folyamatokban betöltött vitathatatlan pozitív szerepüket igazolta nagy elterjedtségük és széleskörű alkalmazásuk. Az évenként világszerte kiadott tanúsítványok száma meghaladja az egy milliót és az évenkénti növekedés eléri a 4%-ot.

A megújítás indokai

Az ISO szabványok történetüknek egy legalább olyan fontos pontjához érkeztek, mint az elindításuk volt, megkezdődött a teljes körű megújításuk.

Alkalmazásuk területein ugyanis az utóbbi fél évtizedben jelentős változások következtek be. Ezeket a változásokat a szabványalkotóknak követni kellett és meg kellett feleltetni az új alkalmazói igényeknek.
Ugyanakkor a szabványok használata során nagyon sok tapasztalat gyűlt össze, amelyeket szintén hasznosítani kellett.

A sokféle szabvány egymás melletti alkalmazása, azok összehangolhatóságának szükségességét felerősítette. Az alkalmazás és működtetés szempontjából így azt is meg kellet oldani, hogy az együtt alkalmazott és többféle hatást és körülményt szabályozó szabványok egységes rendszerként, szinte egy szabványként legyenek működtethetőek.

Csökkenteni és kötetlenebbé kellett tenni a dokumentációt, nagyobb teret adni az alkalmazó szervezet adottságainak.
A programba vont szabványok megújítási sorrendjénél a szabályozott hatások gazdasági, társadalmi jelentősége meghatározó volt. Az ISO 9001 a termékek és szolgáltatások minőségét befolyásoló határokat az ISO 14001 a különböző tevékenységek környezetkárosító hatásait az ISO 45001 (BS OHSAS 18001) pedig a munkát végzők egészségét károsító hatásokat és feltételeket szabályozzák.
Ezeknek a szabványoknak a gazdasági és társadalmi jelentősége jól mérhető azokkal a mérhetetlen károkkal, amelyeket a nem megfelelő minőségű termékek, a környezetkárosító hatások, valamint a munkavégzéssel összefüggő egészségkárosodások következményei okoznak.

Változások a megújuló szabványokban

Mindezekre válaszként elindult az ISO szabványok megújítása.
A felsorolt indokokat az ISO/IEC Bizottságok egy egységes szempontrendszerré szintetizálták, meghatározva az új közös megújítási feltételrendszert.
A változtatások egységesítik a szabványok felépítését, megújult terminológiát vezetnek be és új koncepció mentén dolgozzák át a szabványokat.

A szabványok egységesen 10 fejezetből állnak a fejezetek és alfejezetek szövegei néhány szakterületi eltérést leszámítva azonosak.
Több fogalmat újra definiálnak és új fogalmakat alkalmaznak, amelyek követelményként jelennek meg, ilyenek: a szervezet és környezetének megértése, az érdekelt felek igényeinek megértése, az alkalmazási terület meghatározása, a kívülről biztosított termék és szolgáltatások felügyelete. Követelmény a folyamatok, termékek és szolgáltatások felügyelete a teljes életcikluson át beleértve a kiszervezett folyamatokat.
Új a vezetéssel szemben támasztott követelmény is: a vezetés számára olyan vezetői képességeket, elkötelezettséget és tudatosságot határoznak meg, amelyek szükségesek a termékek és szolgáltatások megfelelőségének biztosításához.

A felhasználók szempontjából a legjelentősebb koncepció változás, hogy valamennyi megújított szabvány kockázat központú gondolkodásra épül. 

Előírja a környezeti hatások, a tevékenységek kockázatainak felmérését és kezelésüket szabályzó eljárásokat és azok végrehajtását igazoló dokumentált információkat.
Úgy definiálja a kockázat, szabványban használandó fogalmát, értelmezését, mint egy váratlan esemény hatását egy várt eredményre. A kockázatokat a mindennapi gondolkodásban negatívumként éljük meg. Az új szabványok ezzel a kockázat értelmezéssel a kockázatok kimeneti lehetőségeinek mérlegelésével és azok rangsorolásával, a kockázat pozitív oldalát is megmutatják és alkalmazzák azzal, hogy a menedzselésüket az elkerülés, a kimenetre legkisebb hatású kockázatok felé kényszerítik. Ezzel folyamatosan a fenntartják az elérhető legjobb eredményt.

Előírás a kockázatok kimeneti lehetőségeinek értékelése, hatásuk és megvalósíthatóságuk szerint. Előírás továbbá a kimeneti lehetőségek választásnak az elérendő cél érdekében való újra és újra értékelése is. Ez a gondolkodás azt eredményezi, hogy a megelőző intézkedések folyamatosan érvényesülnek. Ezért a „megelőző intézkedések” fejezet nem is szerepel az új szabványban. Csökken a dokumentálási kötelezettség, nem kötelező a Minőségügyi kézikönyv, a folyamatokról Dokumentált információkat kell fenntartani és megőrizni, amelyekhez nem kapcsolódik kötelező struktúra ezért e kérdéskörben az alkalmazónak jelentős szabadsága van.

Felkészülés

A változás sok ezer vállalkozást érint. Magyarországon évente mintegy tízezer tanúsítványt adnak ki vagy újítanak meg. A tanúsított szervezetek részéről a kérdés az, hogy meddig érvényesek ezek a tanúsítványok, mikortól kell az új szabványok alapján megújítani vagy mikortól lehet csak az új szabványok alapján tanúsítványt szerezni?

Jelenleg az ISO 9001, 14001 és BS OHSAS 18001 (ez utóbbi ISO 45001 jelöléssel) szabványok megújítása van már olyan szakaszban, hogy a többfordulós nyilvános véleményezés után a tervek szerint 2015 szeptemberében az ISO 9001 és ISO 14001, 2016 szeptemberében pedig az ISO 45001 jelenik meg végleges, megújított formában.

Az ISO/ IEC Bizottságok jelenlegi tervei szerint a következő menetrend várható

A jelenlegi ISO 9001 és ISO 14001 tanúsítványok 2018 szeptemberig érvényesek. A hároméves átmeneti időszak idejére eső évenkénti felügyeleti auditok során az új előírásokat folyamatosan kell bevezetni azonban megújító auditot csak az új szabványok alapján lehet végezni. 2016 szeptemberétől csak a megújult szabványok szerint lehet tanúsítani.