Az 1947 február 23-án megalakult ISO mára 148 ország helyi szabványügyi testületeinek hálózata. TC 176 nevű műszaki bizottsága foglalkozik a minőségmenedzsment és minőségbiztosítási (irányítási) szabványok megalkotásával és harmonizálásával.
A nemzetközi szabványügyi testület, vagyis az ISO (International Organization for Standardization), a világ legnagyobb szabványügyi szervezete, feladata olyan műszaki szabványok kidolgozása, amelyeknek jelentős gazdasági és társadalmi hatása is van.
Az ISO szabványok hozzájárulnak a termelés, szolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, valamint megkönnyítik a fejlődő országok közötti technológia átadást, emellett fogyasztóvédelmi feladatot is ellátnak.
Az 1947 február 23-án megalakult ISO mára 148 ország helyi szabványügyi testületeinek hálózata, titkársága Genfben található.
Szervezeti egységei, az ún. műszaki bizottságai (TC, Technical Commitee) közül a TC 176 foglalkozik a minőségmenedzsment és minőségbiztosítás/irányítás szabványosításával.
Az ISO elnevezés a görög isos (egyenlő) kifejezésből származik.
Az ISO szabványok elfogadása önkéntes, de mivel az ISO nem hatóság, nincs törvényhozó hatalma sem. Noha az ISO szabványok elfogadása nem kötelező, a piac elvárhatja betartatásukat, mint például az ISO 9OOO Minőségbiztosítási sorozat esetében.
Az ISO szabványok mindig a piac igényeit elégítik ki, kidolgozásukban több mint 2800 munkacsoport és mintegy 30000 szakértő vesz részt.