Az ISO 9001:2015 minőségirányítási rendszerszabvány az Annex SL szerint 10 fejezetre tagolt, míg az ISO 50001:2012 (MSZ EN ISO 50001:2013) 8 fejezetre osztott energiairányítási rendszerszabvány. Hogyan lehet integrált rendszert kialakítani? Egyszerűen, bebizonyítjuk!
Lehet-e egy lapon írni az ISO 9001 és az ISO 50001 szabványokról?
A kérdés megválaszolása előtt újabb kérdést teszünk fel: mi az oka, hogy a nagyvállalatok hatósági felügyelet alatt álló kötelező energetikai auditját kiválthatja a piaci szereplők között létrejövő ISO 50001 tanúsítási eljárás?
Habár számos érv szól amellett, hogy az MSZ EN ISO 50001:2012 (energiairányítási rendszer) bevezetése az energiahatékonyság területén több előnnyel jár, mint az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvényben előírt kötelező energetikai audit, mégis figyelemreméltó a hatóság és a tanúsítási piac szereplői közötti kvázi egyenlőség lehetősége. Az állami bürokrácia helyett az irányítási rendszerek alkalmazásának évtizedekre visszanyúló hagyománya, a szabványokban rögzített megbízható követelmények és azok tanúsításának átláthatósága együttesen eredményezte e lehetőséget.
Nem is beszélve arról a makacs tényről, hogy az EU valódi eredményeket akar, nevezetesen Magyarországnak 2020-ig összesen 8,3 PJ energiamegtakarítást kell elérni a nagyvállalatok energiahatékonysági intézkedései, beruházásai révén.
Az energiahatékonysági célok elérése tehát abszolút értékű, amit irányítási rendszerbe foglalva, az irányok kijelölésével, a folyamatok kézben tartásával és folyamatos figyelemmel kísérésével lehet biztosítani. Az MSZ EN ISO 50001:2012 – mint irányítási rendszerszabvány – erre hivatott.
Mint látjuk, az ISO 50001 kifejezetten a szervezetek energiával kapcsolatos tevékenységeinek irányításával foglalkozik, nemzetközi és hazai szintéren elfogadottan, a piaci szereplők, a jogalkotók és a hatóságok elismerése mellett. Ezzel szemben az MSZ EN ISO 9001:2015 jelzésű (minőség)irányítási rendszerszabvány olyan általános irányelveket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy bármely méretű és tevékenységű szervezet alkalmazza tevékenységének irányításához. A legújabb kiadás ráadásul nem is „centiméterben” méri az eredményeket, vagyis nem műszaki, sokkal inkább szervezetfejlesztési oldalról közelíti meg a gyakorlatot.
Mi is az az „irányítás”, és miért kell szabványosítani?
Az „irányítás” kifejezés közös a két szabványban, ami alapot szolgáltat együttes kifejtésükhöz. Mindkettő irányításra alkalmas, vagyis tartalmuk azonos elméleti és gyakorlati szabályokon nyugszik. Irányítás ahhoz kell, hogy vezetni lehessen. Az irányításhoz kell egy elérendő cél, amihez el kell vezetni a szervezetet. Az irányítás a cél és az odavezető út előre kijelölését jelenti. A vezetés az úton tartást eredményezi.
Az irányítási rendszerek bevezetése, vagyis a rendszerépítés során tehát az első kérdés, hogy hova akarunk eljutni? Mi a célunk az irányítási rendszerünk bevezetésével, átalakításával? Ez elengedhetetlen lépés a rendszerfejlesztésekben. Idő- és felkészültségigénye miatt tanácsadói oldalról egyszerűbb elhanyagolni, elnagyolni. Ez a „rossz rendszerek” alapvető hibája, ettől lehet nyűg vagy óriási haszon egy irányítási rendszer.
Az ISO 50001 célja az energiahatékonyság növelése, valamint az egyéb energiatakarékosságot eredményező tevékenységek célszerű alkalmazásával az energiaigény, energiafogyasztás és energiafelhasználás fajlagos csökkentése. Ilyenek például a következők:
- kevesebb energia felhasználása: hatékonyságnövelés, veszteségcsökkentés, pazarlás megszüntetése,
- olcsóbb energia: beszerzés optimalizálása,
- technológiai és épületenergetikai megtakarítások,
- szervezeti kultúrát érintő intézkedések,
- alternatív energiaforrások alkalmazása: megújulók, CO- és trigenerációs megoldások stb.
Az ISO 9001 esetében az irányítás alapja a vezetői célok és stratégia meghatározása. Ehhez szükséges egy optimalizálási feladat elvégzése, ahol az optimumpont meghatározása a vezetői jövőkép alapján, de a termelési/szolgáltatási gyakorlat korlátai között valósul meg. Ehhez meg kell ismerni a terméket/szolgáltatást, a piac és a belső erőforrások lehetőségeit és korlátait. Az optimalizálás eredménye a „Minőségpolitika”, mint küldetésnyilatkozat kerül meghatározásra. Célja a szervezeten belüli és kívüli érdekeltek tájékoztatása, később elkötelezése a vezetői célok megvalósítása irányába. Nem elhanyagolható célja a vezető elé tükör állítása.
A rendszerfejlesztés második kérdése: hogyan akarunk eljutni a célig? Milyen mérföldkövek és indikátorok tartanak az úton?
Az ISO 50001 esetében a stratégiai alapokra építkezve megfigyelés, adatgyűjtés és elemzés útján intézkedési tervet kell meghatározni a(z) (energia)cél elérése érdekében. Ez a tevékenység az „Energiatervezés”, amely tartalmazza tehát az energiafelhasználás területeinek és mért adatalapú jellemzőinek meghatározását, valamint – egyebek mellett – az energiahatékonyság javítás lehetőségeinek kijelölését. A felmérés és elemzés valójában egyenértékű a jogszabályban előírt energetikai audittal. Az energiairányítás lényegét – és ezzel együtt a felkészítés java részét – ez az „energia-alapállapot” meghatározás és javításának tervezése teszi ki.
Az ISO 9001 a stratégiai alapokra építkezve az adatgyűjtés és elemzés mellett kockázatelemzés útján tervezett intézkedések meghatározását kívánja meg a minőségcél elérése és a szervezet hatékonyságának növelése érdekében. E tevékenységhez ismerni kell a termelési/szolgáltatási folyamatokat, az azokat kísérő tevékenységeket, valamint mindezek sorrendjét és kapcsolatait. Mindezt ütemezett, célorientált, mérhető és menedzselhető tevékenységláncolatban kell meghatározni, felkészülve a tervezett változások beágyazására.
E rendszerben tehát indikátorok és felelősségek is társulnak a feladatok végrehajtásához és eredményeik értékeléséhez, valamint a termékek/szolgáltatások fejlesztéséhez. Az ISO 50001 indikátorként ún. „Energia Teljesítmény Mutatók” kialakítását követeli meg, az ISO 9001 teljesen az alkalmazóra bízza az eredmények mérésének módját és eszközét.
