ISO 9001:2015 lépésről lépésre 10.

Mindenki megél változásokat saját életében és vállalkozása életében egyaránt.
Mennyire van felkészülve rá? Számít egyáltalán a langyos víz befagyására vagy épen felforrására?

A legtöbb ember szereti az állandóságot –még ha az nem is tökélete- és szereti, ha nem kell kutatnia a környezetének változásait, ha nem kell elemezni a változásnak személy szerint rá való hatását és nem kell a változás jeleire önértékelést és önfejlesztést végeznie.

Az igazság azonban -mint sokan tudják- az, hogy nincs állandóság. Ez a természet paradigmája.

Vajon gondolta a XVIII. századi gyertyaöntő, hogy lesz elektromos izzó és ezzel a generációkra visszavezethető családi üzemének piaca összeomlik?

Az 1990-es évek nagy rendszerváltozás utáni várakozásaiban (és vágyakozásaiban) a DNS, génsebészet, biotechnológia volt a szóbeszéd tárgya, a 2000-es évek közepén a fenntartható fejlődés, a megújuló energiaforrások volt a politika és közélet, de a tudományos élet beszédtémája is,…a 2010-es években az „innovációról” szól minden. De hova is sietek, a XXI. század fordulóján a HACCP, majd az ISO minőségügyi rendszerek, később az integrált rendszerek, most az ISO 50001 energiairányítás kínál lehetőségeket a vállalkozások részére….és ez csak az én eddigi pályaválasztás óta eltelt életem.

Hogy miért írom ezt?

Mert az élet megkívánja a nyitottságot a változásra és, mert jobb nem a változás után kullogni, hanem lehetőleg az elejére állni!

Az ISO 9001 minőségirányítási rendszerszabvány korábbi kiadásai is tettek utalást a változástervezésre és változáskövetésre, de a 2015-ben kiadott szabvány meg is nevezi annak szükségességét, mint ÚJ SZABVÁNYKÖVETELMÉNYT.

A következő ISO 9001:2015 szabványszakaszok foglalkoznak a „változással”:
6.3 A változások tervezése, 8.1 Működéstervezés és -felügyelet, 8.3.6 A tervezési és fejlesztési változtatások, 8.5.6 Változáskezelés

Mi a célja az ISO 9001:2015-ben a változásmenedzsment követelményeinek?

Az ok a minőségirányítás alapjaiban keresendő. Az ISO 9001:2015 ugyanis az irányítási rendszert nagyban arra alapozza, hogy a szervezet felsővezetése stratégiai irányt jelöl ki a szervezetnek. Amennyiben ugyanis azonosították a szervezet környezetét és az érdekelt feleket, valamint azonosították azokat a folyamatokat, melyek az előző kettő közötti kapcsolatot támogatják, akkor a változások követése nagyon lényeges tényezőjévé válik a folyamatos sikernek.

Amennyiben a folyamatok azonosítva lettek, a szervezetnek azonosítania kell az ezekkel kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket. A kockázatok és lehetőségek által meghatározott előnyök eléréséhez változásokra lehet szükség. Ezek a változások a folyamat bármely elemével kapcsolatosak lehetnek, pl. inputok, erőforrások, személyek, tevékenységek, ellenőrzés, szabályozás, mérés, outputok…stb.

A tervezett változásoknak, vagyis a változtatásoknak a célja, hogy jótékony hatásuk legyen a szervezetre, viszont úgy kell végrehajtani őket, ahogy azt a szervezet meghatározta. Mindehhez társul, hogy a változtatással együtt járó új kockázatokat és lehetőségeket is figyelembe kell venni.

A változásokkal együtt járó jótékony hatás eléréséhez a szervezetnek figyelembe kell venni a változások valamennyi szükségszerűen előforduló típusát. Ilyen változások előadódhatnak pl.:

  • folyamatokban
  • dokumentált információban
  • eszközökben
  • gépekben, berendezésekben
  • munkavállalók képzésében
  • (be)szállító kiválasztásában
  • (be)szállítók menedzselésében…stb.

Ezeknek a változásoknak a sikeres menedzselés és szabályozása alapvető követelményévé vált a minőségirányítási rendszernek.

Munkavédelmi rendszerek

Az ISO 9001:2015 szabvány mely fejezetei és bekezdései, és milyen követelményeket támasztanak a változásmenedzseléssel kapcsolatban?

6.3. A változtatások tervezése

Ha a szervezet elhatározza, hogy a minőségirányítási rendszeren változtatni kell, a változtatást tervezetten és módszeresen kell végrehajtani.

A szervezetnek figyelembe kell vennie:

  1. a változtatások célját és lehetséges következményeiket;
  2. a minőségirányítási rendszer működőképességét;
  3. az erőforrások rendelkezésre állását;
  4. a felelősségi és hatáskörök elosztását vagy újra elosztását.

8.1. Működéstervezés és -felügyelet

A szervezetnek felügyelet alatt kell tartania a tervezett változtatásokat, és át kell vizsgálnia a nem tervezett változások következményeit, szükség szerint intézkedéseket téve a kedvezőtlen hatások enyhítésére.

8.3.6. A tervezési és fejlesztési változtatások

A szervezetnek olyan mértékig kell azonosítania, átvizsgálnia és felügyelet alatt tartania a termékek és szolgáltatások tervezése és fejlesztése során vagy azt követően végzett változtatásokat, ami annak biztosításához szükséges, hogy ne legyen kedvezőtlen hatása a követelményeknek való meg-felelőségre.

8.5.6. Változáskezelés

A szervezetnek át kell vizsgálnia és felügyelet alatt kell tartania a termék-előállítás vagy szolgáltatásnyújtás változásait, a követelményeknek való folyamatos megfelelőség biztosításához szükséges mértékig.

A változással kapcsolatos egyéb szabványhelyek: 4.4, 5.3, 9.2, 9.3, 10.2

 

MIT KELL FIGYELEMBE VENNI AZ ISO 9001:2015 BEVEZETÉSE, FELKÉSZÍTÉSE, TANÚSÍTÁSA SORÁN A „VÁLTOZÁS” SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATBAN?

Mi válthat ki változást a minőségirányítási rendszerben?

  • vevői visszajelzés
  • panasz
  • termékhiba
  • dolgozók visszajelzése
  • innováció
  • azonosított kockázatok
  • azonosított lehetőségek
  • belső audit eredménye
  • vezetőségi átvizsgálás eredménye
  • azonosított nem-megfelelőség
  • minden más…

Bizonyos változások gondos menedzselést kívánnak, míg mások átugorhatók. A változásokat tehát priorizálni kell valamilyen módszerrel, amely figyelemmel van a(z):

  • változás következményére
  • a következmény valószínűségére
  • a vevőkre gyakorolt hatására
  • az érdekelt felekre gyakorolt hatására
  • a minőségcélokra gyakorolt hatására
  • a minőségirányítási rendszer folyamatainak hatásosságára
  • egyebekre

 

A GYAKORLATI MINTÁT A KÖVETKEZŐ RÉSZBEN TALÁLJA!

Egyébként a témának társadalmi jelentősége is van. A kis- és középvállalkozók versenyképesség tekintetében ugyan alulmaradnak a nagyvállalatokkal szemben (alacsonyabb termelékenység, kisebb lehetőségek a technikai fejlődésre), de más tényezőkben (foglalkoztatottak száma, megtermelt össztermék nagysága) már átvették a vezető szerepet a nemzetgazdaságban.

A KSH adataiból tisztán látszik, hogy a kis- és középvállalkozások (KKV-k) száma évről-évre növekszik. Egyrészt a keresleti oldalról felmerülő igények váltják ki rugalmas gyarapodásukat, másrészt a megnövekedett egyéni vállalkozói kedv és képesség eredményeképpen jönnek létre.

Ossza meg ezt a bejegyzést közösségi oldalán!