A teljesítménymenedzsment a szervezet vezetése számára eszköz arra, hogy az adott szervezet:
- a saját szervezeti teljesítményével kapcsolatos releváns területeken fejlesztési célokat és teljesítmény-elvárásokat fogalmazzon meg,
- figyelemmel kísérje a teljesítmény-elvárások megvalósulása érdekében tett beavatkozások teljesülését,
- folyamatosan kövesse a szervezeti teljesítményt, az eredmények alapján – a működés folyamatos fejlesztése érdekében – belső fejlesztési szükségleteket határozzon meg,
- a költségvetés tervezés megalapozásakor számba vegye a releváns teljesítményadatokat,
- kritikus helyzetben vezetői szinten is beavatkozzon.
Fentieknek megfelelően a teljesítménymenedzsment a stratégiai (költségvetési éven túlnyúló) és az operatív (költségvetési éven belüli) célok megvalósítása, a szervezet működésének irányítása mellett a fejlesztési szükségletek feltárásában is hatékony segítséget nyújt a vezetés számára.
Ez miért szükséges egy jól működő vállalkozásnál?
Nem épen explicite, de mindig is az ISO minőségirányítási rendszerszabvány része volt a termelés / szolgáltatás hatékonyságának növelése folyamatos fejlesztés útján. A miért szükséges ez kérdésre legegyszerűbben a Kano modellt hozzuk válaszként.
1999-ben személyautó vásárlásnál az ABS külön felárért volt megrendelhető.
2007-ben az ABS már felár nélküli „extrafelszereltségnek” minősült.
2014-ben már csak apróbetűs említésként szerepelt a gépkocsi jellemzésében.
Ez a Kano modell!
Ami ma még az újdonságokért lelkesedők feláras terméke/szolgáltatása, az holnap mindenki részéről elvárt jellemző, holnap után pedig ki sem mondott alapigényként jelentkezik.
Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy ami ma újdonság, az holnap hétköznapi, holnap után pedig elvárás lesz.
Mindez azt is jelenti, hogy a folyamatos fejlesztés nem csupán a hatékonyság (pl. olcsóbb előállítás) igényeként, hanem a folyamatosan változó környezet (avagy piac) igényeinek változása miatt is szükséges és indokolt!
(angol forrás, a lényeg a szürke nyíl bal felső sarokból jobb alsó felé: a fogyasztói étvágy, ami a fejlesztés alapja)
Az 5. cikkben javasolt elemzési technika esetén NEM SABLONT kínáltunk, csupán egy megoldást, melynek alkalmazásakor tudnunk kell, hogy értékelnünk kell ágazatunk technológia intenzitását is. Ugyan így a szervezet technológia-függőségét, a szervezet képességeit, képzési lehetőségeit, együttműködő (innovációs)partnereinek számát és összetételét, és a velük fennálló kapcsolatok erősségét…stb.
Természetesen a minőségirányítási rendszer teljesítményértékelésén kívül a szabvány és az ésszerűség is azt kívánja meg, hogy a tevékenység, és a folyamatok alapján közbenső teljesítménymutatókat is kialakítsunk.
Mire jó a folyamatteljesítményindikátor?
Folyamatteljesítmény fejlesztésre!
Első lépés: a jelenlegi folyamatteljesítmény megállapítása: folyamatok figyelemmel kísérése, mérése és elemezése.
- Mérési terv
- Adatgyűjtés
- Célkitűzések pontosítása
Mérési Terv példa
Az alábbi táblázat azokat a paramétereket tartalmazza, melyeket egy folyamatteljesítmény megállapítását célzó mérési terv elkészítésekor figyelembe kell venni.
Második lépés: optimalizálásra kijelölés okai különösen az alábbiak lehetnek:
- A stratégiai célok elérését jelentősen befolyásoló folyamatérintettség;
- Kiemelt szolgáltatáshoz kapcsolódó folyamat (pl.: szolgáltatási szektorban jellemző funkcionális folyamatok esetén ezek jellemzően belső szolgáltatások);
- Gyakori folyamat/tevékenység lefutás;
- Sok résztvevős, ezáltal nagy költségigényű folyamat;
- Szervezet gazdasági fenntartása szempontjából kiemelten fontos folyamat;
- Hibák miatti gyakori ismétlődő munka a folyamat lefutásai során;
- Közvetlen külső ügyfélkapcsolattal bíró folyamat.
Egy gyakorlati példa eredményei dióhéjban:
Feladat: Átfutási idő csökkentése
Az elérhető feladat-egyszerűsítés gyorsítsa az szolgáltatási eljárásokat.
Eredmény: Két folyamat újraalakítása (reengineering); 10%-os szolgáltatás gyorsulás, 12%-os fogyasztói elégedettségnövekedés.
TÖLTSE LE KAPCSOLÓDÓ ANYAGUNKAT!