FENNTARTHATÓSÁG IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREI

Az ISO 50001 az energiaigény és energiafogyasztás csökkentését, valamint az energetikai hatékonyság növelését célozza meg.

Mire terjed ki az ISO 50001?

  • kevesebb energia felhasználás:
    • ​hatékonyság növelés,
    • veszteség csökkentés,
    • pazarlás megszűntetés
  • technológiai-, és épületenergetikai megtakarítások
  • alternatív energiaforrások alkalmazása:
    • megújulók,
    • ​co-, és trigenerációs megoldások
  • szervezeti kultúrát érintő intézkedések…    akárcsak az energetikai audit

Az ISO 50001 tanúsítvány alapfeltétele a vállalatnál bevezetett és működtetett ISO 50001 szerinti energiairányítási rendszer.

Mit nyer az ISO 50001 tanúsítvánnyal?

  • olcsóbb energia: beszerzés optimalizálás,
  • technológiai-, és épületenergetikai megtakarítások,
  • szervezeti kultúrát érintő intézkedések,
  • alternatív energiaforrások alkalmazása: megújulók, co-, és trigenerációs megoldások

Mitől mentesül ISO 50001 tanúsítvány esetén?
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény értelmében:
22. § (2) Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt.

A kérdés, hogy a jogszabályok és hatóságok bürokráciája helyett miért helyettesítheti az energetikai auditálást az ISO 50001 alkalmazása? A válasz az alábbiakból következik.

ISO 50001 és energetikai audit RAJZOSAN, KÉPESEN!

Habár a jogszabályokban és a szabványban alkalmazott szakkifejezések eltérnek, a hasonlóságok oldaláról megközelítve az látható, hogy az MSZ EN ISO 50001:2012 követelményei magukban hordozzák az energetikai audit követelményeit, a szabvány 4.4 pontjában, vagyis az „Energiatervezésben”. Ez a szabványban központi helyen szereplő fogalom nagyban hasonlít az energiahatékonysági törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V.26.) Kormányrendeletben rögzített energetikai audit folyamatára, be-, és kimeneteire.

ISO 50001 és energetikai audit RAJZOSAN, KÉPESEN!

Mindez az MSZ EN ISO 50001:2012 interpretálásában:

ISO 50001 és energetikai audit RAJZOSAN, KÉPESEN!

Az MSZ EN ISO 50001:2012 szabványban bevezetett „Energiateljesítmény” fogalma magában foglalja az energiafelhasználást, energiahatékonyságot és az energiafogyasztást.

Így az alkalmazó szervezet az energiafelhasználás meghatározása-, és értékelése során, vagyis az „Energiaátvizsgálásban” sokféle energiateljesítmény mutatót elemezhet, majd a „cselekvési tervekben” sokféle energiateljesítményt növelő tevékenység közül választhat.

Például: a szervezet csökkentheti csúcsigényét, hasznosíthatja felesleges vagy hulladék energiáját, vagy javíthatja a saját rendszerének, folyamatainak vagy készülékeinek működését.

A szabvány ezen túl követelményként támasztja a fentiek szerint meghatározott „Energia-alapállapot” mérési paramétereinek és újbóli mérésének feltételeit és lehetőségeit. Ezzel a dinamikus energiateljesítmény-célok meghatározása ellenőrzött folyamatot alkot.

Mindehhez először meg kell határozni az „energia-alapállapotot”, ami az energiateljesítmény javítását követően összehasonlítási alapként szolgál.

Az energia-alapállapot képzéséhez akár az energiaszámlák és a vizsgált időszakbeli „hatótényezők” elemzése elégséges lehet.

Az is lehetséges, hogy egy-egy vizsgált energiafogyasztó akkor minősül jelentős hatásúnak, ha a vizsgált energiafogyasztásban legalább 0,8 értéket vesz fel a korrelációs együtthatója (R) és a variációs koefficiense (vagyis a relatív hiba) kisebb, mint 0,2. Ez az adott tevékenység és energiaprofil kérdése.

A szabvány „4.4. Energiatervezés” része foglalkozik tehát mindazon tevékenységgel, amik hatással vannak a szervezet energiateljesítményére, vagyis az energiahatékonyság, energiafelhasználás, és energiafogyasztás alakulására. Ebből következik, hogy az alvállalkozásba adott tevékenységek, valamint minden kapcsolódó folyamat beletartozik a „4.4.3. Energiaátvizsgálás” körébe.

Az alvállalkozóra példa az alvállalkozásba adott építkezésnél az alvállalkozó kiválasztásának szempontrendszere és az alvállalkozó felügyeletébe iktatott tevékenységek (pl.: dolgozók közlekedése, teljesítmény, idő, elszállítás eszköze és távolsága…stb.).  A kapcsolódó folyamatokra példa a munkaerőkölcsönző szervezet esetében a dolgozók ingázásában felhasznált energia. Nem szabad elfelejtkezni a gépek karbantartásáról sem, hiszen azok állapota is befolyásolhatja az energiafogyasztást (pl. eltömődött levegőszűrő a gépkocsi teljesítményét rontja, miközben fogyazstását növeli, vagy a lukas légtömlő a kopresszor energiafogyazstását növeli, miközben az eszköz nyomásviszonyait rontja).

Amikor a szervezet előirányzatokat és célokat hoz létre és vizsgál felül, figyelembe kell vennie a jogi és egyéb követelményeket, a jelentős energiafelhasználásokat és az energiateljesítmény növelésének lehetőségeit, ahogyan az az energia-felülvizsgálat alkalmával azonosításra került. Szintén figyelemmel kell lenni a pénzügyi, működési és üzleti lehetőségekre, a technológiai feltételekre és az érdekelt felek véleményére. (tulajdonosok, munkavállalók, hatóságok, vevők, lakosság, település, hatóság, állam, hitelezők…stb.)

Az MSZ EN ISO 50001:2012 számol tehát az energiahatékonyság növelésén túl egyéb energiatakarékosságot eredményező tevékenység célszerű alkalmazásával. Ilyenek pl. a következők:

  • kevesebb energia felhasználás: hatékonyság növelés, veszteség csökkentés, pazarlás megszűntetés,
  • olcsóbb energia: beszerzés optimalizálás,
  • technológiai-, és épületenergetikai megtakarítások,
  • szervezeti kultúrát érintő intézkedések,
  • alternatív energiaforrások alkalmazása: megújulók, co-, és trigenerációs megoldások

A szabvány kifejezetten építkezik az „Energiaátvizsgálás” során az energiafelhasználásra hatást gyakorló létesítmények, berendezések, rendszerek, folyamatok, és személyek azonosítására és utóbbiak kivételével ezek energiateljesítményének meghatározására. Erre építkezve pedig az energiateljesítmény növelését megcélzó lehetőségek feltárására és bevezetésük/alkalmazásuk tervezésére, eredményességének és hatásának mérésére, szükség szerinti változtatására.

Vagyis:

ISO 50001 és energetikai audit RAJZOSAN, KÉPESEN!

Ez egyúttal választ ad arra a kérdésre, hogy „Mi a különbség az energetikai auditálás és az ISO 50001 között?”

ISO 50001 és energetikai audit RAJZOSAN, KÉPESEN!

Válasz: „Az eleje és a vége!”

A tudatosság és annak fenntartása. Avagy a környezet változáshoz történő dinamikus alkalmazkodás és eredményorientáltság.

ISO 50001 tanácsadási, felkészítési módszerünk itt megismerhető.

Valami hasonló elvárás látható az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXXVIII. törvény 5. részében. A törvény az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása tárgyában egyebek mellett az alábbiakat írja elő:

17/B. Az energetikai szakreferens 21/B. § (1) E törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott energiafogyasztású vállalkozásnak legalább egy, tőle munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe vennie.

(2) Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az  igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában…

22/C.  § (1) A  nagyvállalat és – ha az  energetikai szakreferenst igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet nem minősül nagyvállalatnak – az  energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet a  Hivatal részére adatszolgáltatást teljesít a  tárgyévet megelőző évi energiafelhasználás mértékéről, valamint a  megvalósult energiahatékonysági intézkedésekkel, fejlesztésekkel, üzemeltetési megoldásokkal kapcsolatos energiamegtakarítási adatokról.

A 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról, valamint a megújuló energiaforrásból származó villamos energia működési támogatásáról szóló egyes kormányrendeletek módosításáról a fentieket pontosítja, illetve kiegészíti a következőkkel:

A 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 2. pontja, az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosítása szerint:

7/A.  § (1) Energetikai szakreferens igénybevételére az  a  gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a  tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a

a) 400 000 kWh villamos energiát,

b) 100 000 m3 földgázt vagy

c) 3 400 GJ hőmennyiséget

(2)Az energetikai szakreferens

a) szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vesz a rendszeres energetikai auditálás lefolytatásában, valamint az  EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer kialakításában és működésének figyelemmel kísérésében

e) összefoglaló éves jelentést készít az  igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára készített havi jelentések alapján a tárgyévet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az  igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet május 31-ig honlapján közzétesz

A 13. § (4) „Az energetikai auditnak ki kell terjednie” bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

e) az  energetikai auditban javasolt intézkedések végrehajtása esetén az  elért energiamegtakarítás nyomon követésének módszerére.

Ossza meg ezt a bejegyzést közösségi oldalán!