Moduljait három csoportba sorolták az alábbiak szerint:

I. Fenntarthatósági kritériumok

• Fenntarthatósági követelmények (ISCC PLUS 202)
• Biodiverzitási akcióterv (ISCC PLUS 202-01)
• Minősített kemikáliák (kritériumok) ISCC PLUS 202-02
• Opciós kiegészítő, a mezőgazdasági termeléshez (ISCC PLUS 202-0n)

II. Nyomonkövethetőség

• Nyomonkövethetőségi követelmények (ISCC PLUS 203)
• Tömegmérleg követelmények (ISCC PLUS 204-01)
• Fizikai elkülönítés követelményei (ISCC PLUS 204-02)
• Opciós kiegészítő, a Chain of Custody további követelményei (ISCC PLUS 204-0n)

III. Fenntarthatósági eszközök

• Üvegházhatású gázkibocsátási követelmények (ISCC PLUS 205-01)
• A gyártás során használt közmű szolgáltatások (kellékek/eszközök) ISCC PLUS 205-02
• Opciós kiegészítő, további követelmények a fenntarthatósági kellékhez ISCC PLUS 205-0n követelmények

A moduláris rendszer lehetővé teszi, hogy az ellátási lánc szereplői a tevékenységükre alkalmazandó illetve alkalmazható modulokat alkalmazzák.

Az alábbiak az ellátási lánc szereplői számára alkalmazandó illetve alkalmazható modulokat, illetve azok bevezetésének működtetésének és dokumentálásának alapkövetelményeit írják le.

A lánc szereplői a számukra kötelező, ajánlott opcionálisan vagy önkéntesen vállalt modulokat vezethetik be és alkalmazhatják.

Az ellátási lánc szereplői és az alkalmazandó ISCC szabvány modulok

1. TERMELŐHELYEK

Azok a vállalkozások, amelyek saját tulajdonú vagy bérelt földterületen biomasszát termelnek. A tanúsításnak a teljes termőterületre ki kell terjednie.
Tanúsításuk három opció szerint történhet:

1. önállóan
2. csoportosan
3. első gyűjtőpont beszállítójaként annak részeként.

Alkalmazandó szabványok:

Fenntarthatósági követelmények, alapelvek (ISCC PLUS 202)

• Biomassza nem termelhető nagy biodiverzitású, magas carbon tartalmú területeken. A nagy természeti értékű területeket védeni kel.
• A biomassza termelést környezet-felelős módon kell végezni, ami magába foglalja a talaj, víz, levegő védelmét és a GAP alkalmazását.
• Biztonságos munkafeltételeket kell biztosítani. Tréningek, képzések, védőruházat biztosításával és balesetek esetén gyors segítségnyújtással.
• A biomasszatermelés nem veszélyeztetheti az emberi jogokat a munkához és a termőföldhöz kapcsolódó jogokat. Támogatni kell a felelős munkafeltételeket, a dolgozók egészségét, jólétét, és felelős közösségi kapcsolatokat kell kialakítani.
• A biomasszatermelésnek összhangban kell lennie az érvényes regionális és nemzeti törvényekkel és követnie kell a nemzetközi szabályokat.
• GMP (Jó Gazdálkodási Gyakorlat)-t kell alkalmazni.

Üvegházhatású gázkibocsátás (GHG emissio) követelményei (ISCC PLUS 205-01)

A GHG emisszió kalkulációjának és verifikálásának az a célja, hogy meghatározható legyen a GHG emisszió az ellátási lánc teljes hosszára. Ez magába foglalja a biomasszatermelést, átalakítási folyamatokat, transzportot és az elosztást.

A GHG emisszióval kapcsolatos -a teljes ellátási láncra összesített- adatok összehasonlítva a hagyományos termékek adataival továbbíthatók a végfelhasználó felé. Egy kivétel van a biomassza termelés, ahol a kalkuláció kötelező.

Az ellátási lánc tanúsított tagjai egyedi GHG adatokkal rendelkeznek, amelyek GHG emisszió per tonna termék formájában kell, hogy rendelkezésre álljanak, amely adatokat a termékkel együtt továbbítaniuk kell a vevőkhöz. A végső felhasználó tudja meghatározni a százalékos GHG csökkenést a hagyományos termékekhez képest.

1. Az ISCC szabvány egy konzisztens metodológiát alkalmaz az ellátási lánc különböző tagjainál a GHG meghatározására.

A szabvány előírja a GHG meghatározás kalkulációjának minimális követelményeit, amelyek alapján a lánc tagjai meg kell határozzák GHG kibocsátásukat.

Az ellátási lánc alábbi tagjai tartoznak a vevőik felé szolgáltatni GHG értékeiket:

• biomasszatermelők
• átalakító egységek (azok a társaságok, amelyek alapanyagokat dolgoznak fel és megváltoztatják azok tulajdonságait)
• Trasport és Elosztás

A szabvány módszertana alapján és annak minimális követeleményeinek keretein belül meg kell határozni a lánc adott tagjának a GHG értékét.

2. A fenntarthatósági követelményeknek való megfelelés bizonyítására a lánc tagjainak dokumentációval kell rendelkeznie az alábbiakra:

• GHG kalkuláció
• A kalkulációhoz felhasznált, mért adatok
• Felhasznált referencia értékek, konverziós faktorok és azok forrásai
• A mennyiségek összesítéséhez összegyűjtendő, összegyűjtött adatokat.

Opcionálisan a termelőhelyek további szabványok szerint is kérhetik tanúsításukat: ISCC PLUS 202-1 Biodiverzitás

2. ELSŐ GYŰJTŐPONTOK

Azok a vállalkozások, amelyek közvetlenül a biomassza termelőhelyekről gyűjtik be a biomasszát. Az első gyűjtőpontok vagy továbbítják, vagy feldolgozzák a begyűjtött biomasszát.

Fontos jellemzője az első gyűjtőpontoknak, hogy exat módon dokumentálják a begyűjtött biomassza minőségét és mennyiségét, és ezeket az adatokat, információkat visszajuttatják a beszállítókhoz.

Nem tekintendők első gyűjtőpontnak azok a tárolók, amelyek nem kereskednek biomasszával, vagy alapanyaggal, de az első gyűjtőpontok számára tárolnak.

Alkalmazandó szabványok:

Nyomonkövethetőségi követelmények (ISCC PLUS 203)

A nyomonkövethetőség nem csak azokat az alapkövetelményeket fogja át, amelyek alapján a termék előre-hátra nyomonkövethető a teljes ellátási láncon, de biztosítja annak a lehetőségét is, hogy specifikálhatóak legyenek a legkülönbözőbb tulajdonságok, mint pl. miből készültek, milyen feldolgozási folyamatokon stb.

A tulajdonságok között kiemelt szerepe van a fenntarthatóságnak. A fenntarthatósági lánc minden fázisára bizonyíték kell legyen, hogy megfelel az ISCC kritériumoknak, követelményeknek. Hogy az ellátási lánc releváns elemei megfelelnek a fenntarthatósági követelményeknek érvényes tanúsítással kell bizonyítani.

Ahhoz, hogy a biomassza fenntartható státusza a teljes ellátási láncra tanúsítható legyen, meg kell feleljen az alábbi két követelmény csoportba tartozó feltételeknek:

1. Menedzsment rendszer minimum követelményei:

ezek a követelmények az ellátási lánc respektív elemeire vonatkozó minimális szervezési feltételeket határozzák meg.

2. A fenntartható termékekre vonatkozó információs követelmények.

itt azokat az adatokat határozza meg a szabvány, amelyek szükségesek a fenntartható termék beazonosításához az ellátási lánc minden pontján.

Ezek az információs követelmények két csoportba tartoznak:

a., a szállításokhoz kapcsolódó fenntarthatósági jellemzők

b., információs és dokumentációs követelmények az audithoz.

Üvegház hatású gázkibocsátás (GHG) követelményei, (lásd Termelőhelyek) ISCC PLUS 205-01

Chain of Custody (Bizalmi lánc) követelmények:

Tömeg mérleg követelmények (ISCC PLUS 204-01) vagy

Fizikai elkülönítés követelményei (ISCC PLUS 204-02)

Az ISCC szabvány az első gyűjtőpontok számára választhatóvá teszi a fenti két szabványt.

Tömeg mérleg követelmények (ISCC PLUS 204-01)

Ez a szabvány az ISCC PLUS 203 szabványban meghatározott feltételeknek megfelelően definiálja a mennyiségek nyilvántartási és a kalkulációs módszer követelményeit a tömeg mérleg meghatározására.

A szabvány a tömeg mérleg alapvető elemeiként határozza meg a lánc azon tagjait, ahol alkalmazására opcionálisan figyelemmel kell lenni:

• termelőhelyek
• első gyűjtőpontok
• átalakítók
• tárolóhelyek
• kereskedők/tárolók
• szállítók

A szabvány a tömeg mérleg kalkulációjának alternatív szabályait határozza meg, amelyeket opcionálisan alkalmazni kell a tömeg mérleg számításoknál:

• credit módszer
• százalék módszer

Fizikai elkülönítés követelményei (ISCC PLUS 204-02)

Ez a szabvány az ISCC PLUS 203 (Nyomonkövethetőségi követelmények) szabványban meghatározott feltételeknek megfelelően definiálja a mennyiségi nyilvántartási és a kalkulációk metodológiai követelményeit a fizikai elkülönítés alapján.

A szabvány meghatározza a fizikai elkülönítés alapelemeiként a lánc azon tagjait, ahol alkalmazására opcionálisan figyelemmel kell lenni:

• termelőhelyek
• első gyűjtőpontok
• átalakítók
• tárolóhelyek
• kereskedők/tárolók
• szállítók

A szabvány a fizikai elkülönítés alternatív kalkulációs szabályait határozza meg, amelyeket opcionálisan alkalmazni kell.

A fizikai elkülönítés opciói:

• eredet és tulajdonságok szerinti elkülönítés
• fenntartható és nem fenntartható termékek elkülönítése.

3. KERESKEDŐK/TÁROLÓHELYEK

Azok a vállalkozások, amelyek az első gyűjtőpontok után tárolják a fenntartható termékeket.

Esetünkben a „Nyomonkövethetőségi követelmények” szabványt kell alkalmazni és alternatív módon a Chain of Custody (Bizalmi lánc) szabványok körébe tartozó ISCC PLUS 205-01 vagy ISCC PLUS 205-02 valamelyikét, de más ISCC szabványok szerinti auditot is kérhetnek.

4. ÁTALAKÍTÓ EGYSÉGEK

Azok a vállalkozások, amelyek feldolgozzák az alapanyagokat, vagy származékaikat, és megváltoztatják a feldolgozott anyagok tulajdonságait (fizikai, kémiai, megjelenési). Esetünkben a „Nyomonkövethetőségi követelmények” szabványt kell alkalmazni és

alternatív módon a Chain of Custody (Bizalmi lánc) szabványok közül az ISCC PLUS 205-01 vagy ISCC PLUS 205-02 valamelyikét, de más ISCC szabványok szerinti auditot is kérhetnek.

5. SZÁLLÍTÓK

Azok a vállalkozások, amelyek az ellátási lánc fenti tagjai közötti szállításokat végzik. Nem alanyai a tanúsításnak, ha csak nem kérik.

6. RELEVÁNS PIACI SZEREPLŐK

Azok a vállalkozások, amelyek a fenntartható termékeket a piacra viszik.

Számukra az ISCC tanúsítvány önkéntes.