A nemzetközi gyakorlatban számos, az innováció menedzselésére kidolgozott módszer található. Ilyenek például, de nem kizárólag a következők:
Innovation Pentathlon framework, House of Innovation, Innovation Management Standard – UNE 166002:2006, Innovation Management Standard – NP4457:2007, Performance Innovation Engine, – Innovation Excellence Model, és a CEN/TC 389 „Innovation Management” európai műszaki bizottság által kidolgozott szabvány szerint végzett felmérés: Innovation management model CEN/TS 16555-1:2012, avagy MSZ CEN/TS 16555-1:2013 Innovációirányítás.
Mindezek közös sajátossága, hogy az ötletek generálásától azok értékelésének, kiválasztásának, az innováció tervezésének és létrehozásának, valamint bevezetésének és az azt követő figyelemmel kísérésének és fejlesztésének eszközét kívánják nyújtani. Egységesen stratégia-alapú, folyamatszemléletű megközelítések.
A módszerek ezzel együtt különböznek is, amely arra irányítja a figyelmet, hogy gyakorlatuk függhet az alkalmazó szervezet és az adott innovációs projekt jellemzőitől egyaránt.
Alapvető különbség, hogy alkalmazásukkal milyen sikereket lehet elérni az innováció menedzselésével, vagyis mire optimalizálnak, illetve mennyire komplex megközelítést nyújtanak. Alapvető kérdés, hogy adott esetben az innovációs sikert kiterjesztik-e a termékek, szolgáltatások, folyamatok, szervezettervezés, és üzleti modell területére is? Mindezek ugyanis nem elszigetelten, hanem együttesen javítják és erősítik a vállalkozás eredményeit, értékét és versenyképességét.
A vállalkozások innovációs kihívásait, lehetőségeit osztályozni, csoportosítani lehetséges ugyan, de a megoldás minden esetben vállalkozás-specifikus. Egy-egy vállalkozás karakterét és pillanatnyi helyzetét ugyanis számos tényező alakítja, mint például az ágazat, a piac, a területi elhelyezkedés, a dolgozói demográfia, a vezetői attitűd, stb.
A megfelelő innováció-menedzsment módszertanra vonatkozóan a végső kérdés az, hogy melyik az a módszer, amelyik a szervezet és a projekt esetében a legsokrétűbb elemzésre ad lehetőséget, így a stratégiai tervezésre, a programtervezésre, a folyamattervezésre, a képesség alapú tervezésre és az integráció tervezésére egyaránt?