Munkahelyi kockázatértékelés - az egészségügyi kockázatok felmérése és szabályozása

A gazdasági verseny és a környezetvédelem kapcsolata

A modern piacgazdaságok alapintézménye a gazdasági verseny, amelynek keretei között sajátosan megjelennek a természeti környezet, a környezetvédelem aspektusai is. A kapcsolatot, az összefüggéseket, illetve a verseny és a 
 
környezetvédelem
közötti lehetséges hatásokat általános szinten két megközelítésben indokolt megközelíteni: a verseny funkciói és a verseny tényezői oldaláról.

A piacgazdaságú fejlődési modellben a verseny hármas funkciója következtében játszik alapvető szerepet a gazdaságban. Ezen hármas funkciót tekintve a verseny nem helyettesíthető hatékonyan, illetve eredményesen mással. A verseny három funkciója Vissi meghatározása alapján az alábbi:

  • jóléti funkció;
  • allokációs funkció;
  • hatékonysági funkció.

 

Környezetvédelem és verseny

A verseny jóléti és allokációs funkciója pozitív környezeti hatást csak magas fokú társadalmi és egyéni környezetvédelmi tudatosság esetén fejthet ki. Ugyanakkor, tényként szükséges azzal számolni, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos jelentős beruházások, a környezetbarát technológia és termék költségvonzatai igen nagyok is lehetnek. Az ezekhez szükséges források sok esetben nem vagy csak részben állnak rendelkezésre. Emellett sok esetben a tudati feltételek is hiányosak.

A verseny hatékonysági funkciója az, ami rövidebb távon is elősegíti a környezetvédelmet, illetve megfelelő állami lépésekkel annak „szolgálatába állítható”. Az a tény, hogy a gazdasági verseny az anyag- és energiafelhasználás, és így a környezet igénybevételének, terhelésének csökkentése irányában hat.

A ténylegesen realizálódó környezeti hatás egyetlen konkrét input tényező esetében vizsgálva valóban egybeesik a jelzett iránnyal. Ugyanakkor a vállalkozás teljes lehetőségtárára vonatkoztatva a hatáselemzést, az állapítható meg, hogy a verseny hatékonysági funkciója a környezetvédelem helyett kifejezetten környezetkárosítást, környezetterhelést növelő „eredményt” is produkálhat.

A verseny és a környezetvédelem viszonyának, összefüggéseinek másik általános megközelítési lehetősége a verseny tényezőinek oldaláról adódik. Ebből a szempontból a klasszikusnak tekinthető „Porter gyémánt” elemeit (szektoron belüli verseny, helyettesítő termék, potenciális versenytársak, a vevők és szállítók alkupozíciója) célszerű sorra venni.
 

Az, hogy a környezetvédelmi szempontok adott konkrét piacon folyó versenyben milyen súllyal szerepelnek, több tényező együttes hatásának következménye. Minél magasabb szintű a fogyasztók környezettudatossága, a szektoron belüli versenyben annál inkább tényező a vállalkozások környezeti magatartása, termékeik környezeti hatása. Nagy általánosságban az állítható, hogy míg hosszú távon, a szektoron belüli versenyben a természetre, a környezetvédelemre nagyobb figyelmet fordító vállalkozások esélyei jobbak, addig rövidtávon ezek akár versenyhátrányba is kerülhetnek (például a környezetvédelmi beruházások árnövelő hatása miatt) a kevésbé környezetbarát magatartást tanúsító vállalkozásokkal szemben.

A versenyben résztvevő vállalkozásokra környezetvédelmi tevékenységük fejlesztése irányában igazán komoly erővel és tartósan az hat, ha a fogyasztók nagy része igényli, választásánál előnyben részesíti a környezetbarát termékeket, szolgáltatásokat.
Az állam ebből a szempontból kiemelhető szereppel rendelkezik, mert mint igen jelentős és erős alkupozíciójú vevőnek a közbeszerzéseknél támasztott igényei szélesebb körben hatnak.

About Author

Avatar

Komment