Az ISO 50006:2014 (Energy management systems – Measuring energy performance using energy baselines (EnB) and energy performance indicators (EnPI) – General principles and guidance) ajánlásai már korábban is ráirányították a figyelmet az ETM tervezésben, hogy az adatokat:

1. normalizálni,
2. a lényeges változókkal korrigálni kell.

Az ISO 50001:2011 alkalmazásakor a gyakorlatban ez nem minden esetben volt igazolható, holott az energetikai alapállapot meghatározása során is figyelembe kellett venni a különböző időszakok, illetve terhelések esetén eltérő energiafelhasználásokat.

A 2019. évi szabvány meghatározása szerint az energiagazdálkodási alapállapot: az energiagazdálkodási átvizsgálás alapján adott (tevékenységre jellemző) időszakra vonatkozó arányszám (pl.: kg, db, m3 -ra vetítve), amely alapot képez az energiagazdálkodás teljesítményének összehasonlítására.

Az energiagazdálkodási teljesítménymutató kialakításának menete.

Más az energiafelhasználás az irodaházak nyári és téli hónapjaiban is, a hűtési, illetve fűtési igények változása szerint alakuló energiahasznosítás-változások miatt.

Az energiagazdálkodási teljesítménymutatók (EgTM) meghatározása során figyelemmel kell lenni azokra az állandó tényezőkre, amik jelentősen befolyásolják az energiagazdálkodási teljesítményt és nem változnak rendszeresen. Ilyenek pl.: a létesítmény mérete, az épület energetikai jellemzői, a telepített berendezések kialakítása, folyamatos üzemű fogyasztók, a napi nyitva tartás, a végzett tevékenység.

Az energiagazdálkodási teljesítménymutatók (EgTM) meghatározása során figyelemmel kell lenni továbbá azon lényeges változókra, amelyek jelentősen befolyásolják az energiagazdálkodási teljesítményt és rendszeresen változnak. Ilyen pl.: külső hőmérséklet, beltéri hőmérséklet, havi munkanapok száma, megvilágítási szint, szélerősség, ügyfélszám (ajtónyitás), időszakosan használt fogyasztók.

Ezek közül azokat a számszerűsíthető tényezőket kell kiválasztani, melyek változása korrelál valamely energiafajta felhasználásával.

EgTM példa

EgTM kialakítás során:

1. objektív adatokból kiindulva pl. meg kell határozni azt a hőfokot, amely a hűtés, illetve fűtés bekapcsolásához tartozik (határhőmérséklet);
2. az elemzési időszakban (legalább 3 év, változatlan állandó tényezőkkel) a rendelkezésre álló objektív adatok keletkezésének/hozzáférésének periódusában meg kell határozni a határhőmérséklet feletti hőfokokra jellemző energiafelhasználási többletet;
3. az objektív adattal igazolható egyéb lényeges változók közül ki kell választani azokat, amelyek alkalmazhatók, pl. munkaidő, effektív létszám.