Külön követelmények a Vizsgáló és Kalibráló Laboratóriumokban

Miért érdemes energiahatékonysági intézkedéseket hozni, beruházásokat tenni?

Mielőtt rátérnénk az ISO 50001 szabvány előnyeire, nézzük meg, mi hívta életre szükségességét.

Számos nemzetközi példa igazolja, hogy a nagyvállalatok (illetve egyes ágazatok középvállalatai) az energiahatékonyságuk növelése során elemi érdeküknek megfelelően azt a legkisebb költségek mellett igyekeznek végrehajtani. A beruházások esetükben nem kötelezettséget jelentenek, hanem energiaköltségeik csökkentésén keresztül saját versenyképességük növelése érdekében elvégzett fejlesztéseket. Különösen igaz ez azon vállalatok esetében. Ezek ugyanis az ETS-rendszer által érintettek, hiszen energiamegtakarításukkal egyetemben kvótavásárlási kötelezettségüket is csökkenteni tudják. Ez alapján a hazai jogszabályalkotók kényszer helyett ösztönzést látnak a vonatkozó jogszabályokban. Mindazonáltal, az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az állam célul tűzte ki hatékony ellenőrző rendszer működtetését.

 

A fentiek alapján tehát a nagyvállalatok energiahatékonyságot növelő beruházásai egyrészről „önkéntes”, kifizetődő, ugyanakkor államilag előírt és ellenőrzött keretek között folyó tevékenységek.

Ennek megfelelően azért érdemes energiahatékonysági intézkedéseket hozni és beruházásokat tenni, mert megéri, és mert kötelező.

 

Melyik módszer alkalmas(abb) az energiahatékonyság növelésére?

Számos érv szól amellett, hogy az MSZ EN ISO 50001:2012 bevezetése és fenntartása több előnnyel jár, mint többlet kötelezettségvállalással. Azonban a döntések helyzet- és prioritásfüggése miatt ezt tárgyilagosan nem jelenthetjük ki. Miközben a jogszabály által kötelezően előírt energetikai audit a szabvány követelményeinek „csupán” részeként aposztrofálható, a jogszabályi megfeleléshez ez is elegendő. Nem véletlen ugyanakkor, hogy a jogszabályalkotók lehetőséget hagytak a piaci szereplők részbeni szerepvállalására. Az irányítási rendszerek alkalmazásának évtizedekre visszanyúló tradíciója, a szabványokban rögzített konzisztens és megbízható követelmények és azok megfelelőségének értékelésének (tanúsításának) ellenőrzöttsége eredője e lehetőség. Nem is beszélve arról a makacs tényről, hogy az EU valódi eredményeket akar.

 

A vonatkozó jogszabályokkal az EU csökkenteni szándékozik energiafüggőségét és üvegházhatásúgáz-kibocsátását, ekként néhány lépéssel közelebb kerül a teljes energiafogyasztás 2020-ig 20%-kal történő csökkentésére irányuló céljának eléréséhez.

Magyarországnak 2020-ig összesen 41,6 PJ új energiamegtakarítást szükséges elérnie. Ennek 55 százaléka (22,9 PJ) a lakossági és kisvállalati épületenergetikai korszerűsítések, 25 százaléka (10,4 PJ) az állami és önkormányzati tulajdonú épületállomány felújítása, 20 százaléka (8,3 PJ) pedig a nagyvállalatok energiahatékonysági intézkedései, beruházásai révén teljesülhet optimálisan.

 

Az energiahatékonysági célok elérése tehát abszolút értékű, amit irányítási rendszerbe foglalva, a folyamatok kézben tartásával, az irányok kijelölésével és folyamatos figyelemmel kísérésével lehet megbízhatóan biztosítani.

Az EN ISO 50001:2011 eredeti szabvány hivatalos magyar nyelven kiadott változata, mint irányítási rendszer erre hivatott.

About Author

Avatar

Komment