BELSŐ AUDITOR KÉPZÉS

Az irányítás alapja a vezetői célok meghatározása. Ehhez szükséges egy optimalizálási feladat elvégzése, ahol az optimumpont meghatározása a vezetői vízió alapján, de a termelési/szolgáltatási és kereskedelmi gyakorlat korlátai között valósul meg. Mindezek eredménye az „Energiapolitika”, mint küldetésnyilatkozat kerül meghatározásra. Célja a szervezeten belüli és kívüli érdekeltek tájékoztatás, később elkötelezése a vezetői célok megvalósítása irányába.

 

Az első kérdés tehát, hogy hova akarunk eljutni? Mi a célunk az energiarendszerünk befolyásolásával, átalakításával?

A stratégiai alapokra építkezve megfigyelés, adatgyűjtés és elemzés útján intézkedési tervet kell meghatározni a(z) (energia)cél elérése érdekében. Ez a tevékenység az „Energiatervezés”, amely tartalmazza tehát az energiafelhasználás területeinek és mért adatalapú jellemzőinek meghatározását, valamint –egyebek mellett– az energiahatékonyság javítás lehetőségeit. Mindezt ütemezett, célorientált, mérhető és menedzselhető tevékenységláncolatban kerül kialakításra. E rendszerben tehát indikátorok és felelősségek is társulnak a feladatok végrehajtásához és eredményeik értékeléséhez. Indikátorként a szabvány ún. „Energia Teljesítmény Mutatók” kialakítását követeli meg.

 

A második kérdés tehát, hogy hogyan akarunk eljutni a célig? Milyen mérföldkövek és indikátorok tartanak az úton?

Ahhoz, hogy tudatosan vállaljon felelősséget bárki, a tárgyat illetően megfelelő képességgel, készséggel és elköteleződéssel kell, hogy rendelkezzen. Kell tehát bevonás, motiválás és képzés ahhoz, hogy ne csupán a munkájáért, de a célokkal egyetértve az intézkedési terv folyamatos javításáért is felelősséget vállaljon a résztvevő.

 

A harmadik kérdés tehát, kikkel akarunk a célhoz jutni? Mi kell ahhoz, hogy a szervezeti kultúra támogassa a céljainkat?

Amennyiben a vezetői célok és mért értékek alapján az érintett vállalati felek együttműködnek, a rendszer dokumentálása már elfogadott, a cél mérésének eszközeként kezelt feladatként jelentkezik. E mellett azonban a szabvány életszerűen külön foglalkozik a karbantartással és a felújított energiafogyasztók kezelésével, hogy az energiahatékonyság ne a tervezés hiánya miatt csökkenjen.

SO 21500:2012 PROJEKTMENEDZSMENT

A negyedik kérdés tehát, milyen megelőző tevékenységeket kell terveznünk célunk eléréséhez? Mi a legolcsóbb segítség?

A szervezeten belüli szabályok és folyamatok mellett az energiahatékonyságot természetesen nem lehet lokálisan értelmezni, így a szabvány a beszállítókra is kiterjedő követelményeket fogalmaz meg számunkra.  A beszerzések energiafelhasználás szempontjából történő értékelési rendszerének kialakítása és alkalmazása segítik az energiahatékonyság hosszabb távú növelését, valamint a gazdaságosság növelését.

 

Az ötödik kérdés tehát, mi befolyásolja az energiahatékonyság jövőbeli fenntarthatóságát? Kezünkben van-e a jövő?

Nem elég az irányt meghatározni, kell, hogy legyen egy iránytű is, ami a célhoz vezető úton tartja a rendszert. Ellenőrzés, figyelemmel kísérés, mérés és elemzés, átvizsgálás és belső audit. Mindez együttesen alkotja azt az eszközt, amely a helyes irányt megmutatja, az útról eltérni szándékozó rendszert jelzi. Egyúttal lehetőséget kínál a változó környezet által nyújtott új technikák, technológiák bevonására a cél elérése vagy fejlesztése/módosítása érdekében.

 

A hatodik kérdés tehát, hogyan lehet a cél, és az út folyamatosan kézben tartva? Rendszert alkottunk-e?

TÖLTSE LE KAPCSOLÓDÓ ANYAGUNKAT!

About Author

Avatar

Komment