Az egyén, a szervezet, de akár az ország innovációs gondolkodásmódjának kialakításában és fejlesztésében egyaránt nagy jelentőséggel bír ezek ismerete, hogy tervezetten legyen kiaknázva a potenciál, illetve célzottan lehessen fejleszteni az adottságokon. Ezzel érhető el szervezeti szinten a fenntartható siker, míg országos szinten a globális tudáshálózatbeli szerep erősödésén keresztül az ország gazdasági erejének növekedése. A Harvard közgazdászainak gazdaságelemzési modellje* szerint az utóbbi akár Magyarország számára is elérhető lehet, hiszen az új elemzési módszerrel a világ első 20 országa közé sorolták Hazánkat. Érdemes lenne kihasználni az előnyt. (* Hausmann, R., et al., 2013. The Atlas of Economic Complexity: Mapping Paths to Prosperity (külső hivatkozás) 2nd ed., Cambridge: MIT Press.)
Mindezek mellett szomorú, hogy:
- a magyarországi 10-250 fős KKV-k az összes vállalkozás mintegy 4,5%-át teszik ki;
- a foglalkoztatottak 35%-ának adnak munkát;
- az értékesítés nettó árbevételéből 38%-ban részesülnek;
ugyanakkor…
- a nagyvállalatok egy dolgozójára eső bevételét 100%-nak véve a KKV körben a dolgozónkénti bevétel csak 72%;
- a nagyvállalatok az országos exportbevétel 67%-át, a KKV-k a 27%-át viselik.
Összességében a KSH adatai arra engednek következtetni, hogy egyrészt a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokban sok a manufakturális elem, vagyis a termelékenység alacsony, továbbá, hogy a nagyvállalatok a hasznot kiviszik az országból, és ezzel együtt a hazai KKV-k, mint beszállítók hozzáadott értékét is. Az innováció ezért is nélkülözhetetlen a társaságok teljes vertikumában, hogy az ország szellemi tőkéje közvetlenül jusson elismerésre (kifizetésre).
ISMERJE MEG AZ INNOVÁCIÓMENEDZSMENT ALKALMAZHATÓSÁGÁT KÉPZÉSÜNK KERETÉBEN!