ISO 50001 szabvány

Az innovációs kultúrát felmérő, önértékelő módszer alkalmazása

Miért foglalkozzunk az innovációval?

Ha másért nem, akkor a szükség okán! Ami ma még az újdonságokért lelkesedők feláras terméke/szolgáltatása, az holnap mindenki részéről elvárt jellemző, holnap után pedig ki sem mondott alapigényként jelentkezik. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy ami ma újdonság, az holnap hétköznapi, holnap után pedig elvárás lesz. E a japán minőségguru Noriaki Kano modelljének értelme!
Mindez azt is jelenti, hogy a folyamatos fejlesztés, azaz az INNOVÁCIÓ nem csupán a hatékonyság (pl. olcsóbb előállítás) igényeként, hanem a folyamatosan változó piac igényeinek változása miatt is szükséges és indokolt!

Egyszerűbben Henry Ford a következővel adja meg a választ "A gondolkozás a létező legkeményebb munka, valószínűleg ez a magyarázata annak, hogy olyan kevesen foglalkoznak vele."

Egy amerikai szerzőcsoport tudományos és kísérletes bizonyítékokkal alátámasztott közleményében az innovációs szervezeti kultúrától tették függővé egy szervezet innovációs képességét.

Ez a cikksorozat a módszer lényegét ismerteti. Ebben a részben az önértékeléshez alkalmazható felmérőívet mellékeljük és mutatjuk be.

Tehát, ez az innovációs önértékelési megoldás szakirodalomból származik, melynek forrásai a cikksorozat első részében szerepelnek. A módszer kifejezetten az innovációs szervezeti kultúrára összpontosít, melyet a szerzők a tartós siker legfontosabb tényezőjének tartanak.

Tanácsadói munkánkat saját fejlesztésű, kifejezetten a CEN/TC 389 „Innovation Management" európai műszaki bizottság által kidolgozott szabvány, a magyar nyelvű kiadásában MSZ CEN/TS 16555-1:2013 jelzésű, innovációirányítás tárgyú szabvány szerint alakítottuk ki. Az itt melléket módszer tehát nem azonos a saját, ennél szélesebb körű elemzésre lehetőséget adó módszerünkkel!

A cikksorozatban tárgyalásban lévő önértékeléssel azonban alapjaiban egyetértünk és a szerzők közlése szerint végzett nagyszámú alkalmazása is bizalmat ébreszt. A módszer lehetőséget ad bármilyen ágazatban és bármekkora szervezet számára az innovációs szervezeti kultúra felmérésére és intuitív elemzésére. Az elemzése kiegészíthető matematikai-statisztikai megoldásokkal is, melyek főleg a nagy mennyiségű adatlap megbízható eredményt adó feldolgozásához lehet szükséges.

A mellékelt innovációs szervezeti kultúrát értékelő lapot a dolgozók töltik ki. Függetlenül beosztásuktól, a róluk alkotott véleménytől…stb. Az önértékelés annál megbízhatóbb, minél több dolgozó tölti ki!

A dolgozók figyelmét fel kell hívni arra, hogy a kérdőív kitöltésének célja, hogy a vezetés hiteles, megbízható információkat kapjon az alkalmazott módszerek, szervezési megoldások megfelelőségéről, illetve annak eredményeiről. Csak „hiteles” adatok alapján lehet hiteles következtetéseket levonni!
A válaszok átgondolt őszintesége lehetőség a fejlődésre. A tájékoztatásban ki kell térni arra, hogy a felmérés kiértékelésének célja, hogy a kapott eredmények alapján kijelölhetőek legyenek a vállalkozás fejlesztendő területei.
A dolgozói tájékoztatóban szerepeljen az is, hogy a kitöltés név nélküli, így a menedzsment nem értesül semmilyen személy szerinti véleményről, csupán a cég egészét összefoglaló, tehát valamennyi egyéni kérdőívet egybeszámolt eredményeket elemzik ki.

Az innovációs önértékelési modell 6 egységből, 18 faktorból és 54 elemből áll. Mindegyik egység három faktort tartalmaz, és minden faktor három-három elemből áll.
Az értékelő személyeknek a vállalkozásra vonatkozóan mind az 54 kérdésre adandó válaszukat osztályozni kell 1-től 5-ig, ahol 1 = egyáltalán nem; 2 = kissé; 3 = közepesen; 4 = eléggé; 5 = nagyon.

 

Értékelés

Közhely, de igaz „Ami mérhető, mérd meg, ami nem mérhető, tedd mérhetővé!” – Galileo Galilei
Minden felmérés annyit ér, amennyire pontos a kiértékelése. A matematikai-statisztikai alapokra épülő értékelések a megbízhatóságot, a hibák minimalizálását és az összefüggések megértését eredményezik, így azok alkalmazása tanácsadóként indokolt. Ezekről a cikksorozat későbbi részében lesz szó. Itt jegyezzük meg, hogy ez az önértékelési megoldás szakirodalomból származik, melynek forrásai a cikksorozat első részében szerepelnek.

Az innovációs önértékelési modell 6 egységből, 18 faktorból és 54 elemből áll. Mindegyik egység három faktort tartalmaz, és minden faktor három-három elemből áll.

Egyéni és szervezeti szinten egyaránt, az elemek átlagpontszáma adja a faktor pontját, és a faktorok átlaga adja az egyes egységek pontszámát. A hat egység átlaga az úgynevezett „Innovációs Kvóciens”. Szervezeti szinten az értékelés annál pontosabb, minél többen és minél szélesebb körben töltik ki a szervezet munkatársai közül.

Az átlag mellett legalább a súlyozott szórást érdemes kiszámolna valamennyi értékre. A cél pedig a minél magasabb (5-höz közeli) átlagérték, melynek kicsi (0-hoz közeli) a súlyozott szórása.

Míg az előbbinek van kész függvénye az MS Excel-ben az utóbbinak nincs. A súlyozott szórás számításához az alábbi képletet kell használni:

Az innováció legfontosabb tényezője 4. rész

Az adatok intuitív kiértékelése önmagában is kijelöli a szervezet innovációs erősségeit és hiányosságait, de megbízható eredmény a következetlenségek kizárása, az egyetértés szignifikancia vizsgálata alkalmazásával adható.

A főbb kérdések:

  1. Mi az az innovatív szervezeti kultúra?
  2. Ha nincs a vállalatban ilyen, hogyan kell építeni?

About Author

Avatar

Komment