A legtöbb vállalkozásnál az innovációt befolyásoló tényezők közül az erőforrások, folyamatok és az eredmény mérése körére fordítanak figyelmet. Ez egyben azt is jelenti, hogy kevésbé törődnek a nehezebben mérhető ember-függő innovációs kultúrával, vagyis az értékekkel, magatartással és klímával. Szóval, a „soft” dolgok igazából a nehéz dolgok.

A cikksorozat felépítése

A cikksorozat első írásában említett tudományos és kísérleti úton bizonyított innovációs önértékelési modell 6 egységből, 18 faktorból és 54 elemből áll. Mindegyik egység három faktort tartalmaz, és minden faktor három-három elemből áll. Az önértékelési modell úgy lesz 360 fokos, ha a szervezetben betöltött pozíció figyelmen kívül hagyásával a vállalkozás minél nagyobb számú dolgozója kitölti, természetesen ANONIM módon.

Itt jegyezzük meg, hogy ez az innovációs önértékelési megoldás szakirodalomból származik, melynek forrásai a cikksorozat első részében szerepelnek. A módszer kifejezetten az innovációs szervezeti kultúrára összpontosít, melyet a szerzők a tartós siker legfontosabb tényezőjének tartanak.

Tanácsadói munkánkat saját fejlesztésű, kifejezetten a CEN/TC 389 „Innováció Menedzsment” európai műszaki bizottság által kidolgozott szabvány, a magyar nyelvű kiadásában MSZ CEN/TS 16555-1:2013 jelzésű, innovációirányítás tárgyú szabvány szerint alakítottuk ki. Az itt melléket módszer tehát nem azonos a saját, ennél szélesebb körű elemzésre lehetőséget adó módszerünkkel!

A cikksorozatban tárgyalásban lévő önértékeléssel azonban alapjaiban egyetértünk és a szerzők közlése szerint végzett nagyszámú alkalmazása is bizalmat ébreszt. A módszer lehetőséget ad bármilyen ágazatban és bármekkora szervezet számára az innovációs szervezeti kultúra felmérésére és intuitív elemzésére. Az elemzése kiegészíthető matematikai-statisztikai megoldásokkal is, melyek főleg a nagy mennyiségű adatlap megbízható eredményt adó feldolgozásához lehet szükséges.

A fentebb említett hat egység, amelyet értékel az irodalomból származó innovációs önértékelési modell lényege az alábbiakban olvasható.

Értékrend

Az értékrend határozza meg, hogy egy vállalatban hogyan hozzák meg a döntéseket, mi alapján állítják sorrendbe a feladatokat, vagyis mivel töltik az időt és mire költik el a pénzt. Az igazán innovatív vállalkozások nagyvonalúan költenek képzésre, ösztönzésre, vállalkozói hajlam (felelős döntéshozás) növelésére. A vállalat értéke kevésbé az, ami az év végi mérlegben látszik, sokkal inkább az, amit a vezetői csinálnak, és amibe belefektetnek. Az értékrendről nem beszélni, hanem a szerint cselekedni kell.

Magatartás

A magatartás azt írja le, hogy hogyan viselkednek az emberek az innováció során. A vezetők viselkedésébe beletartozik az a hajlandóság, hogy a meglévő terméket lecseréljék egy jobb újra. Az is vezetői szerep, hogy a dolgozókat felvillanyozzák a virágzó jövő hitével és a célszalag átszakításának ígéretével. A dolgozók magatartásába az innovációt támogató tevékenységek tartoznak bele, mint amilyen: makacsság a technikai akadályok leküzdésében, megoldások „elcsenése” szűkös pénzügyi keret esetén, valamint a vevők igényeinek megértésére törekvés.

Klíma

A (szervezeti) klíma a munkahelyi élet lényege. Egy innovatív klíma szereti a kötelességet, a lelkesedést, az embereket kockázatvállalásra hívja egy biztonságos környezetben, támogatja a tanulást, és bátorítja a független gondolkodást.

Erőforrások

Az erőforrások három fő tényezőt ölelnek fel: embereket, rendszert és projekteket. Ezek közül az emberek –különösen az „innovációs bajnokok”- a legkritikusabb tényezőként kezelendők, mert nagyon jelentős befolyásuk van a szervezet értékrendjére és a klímára.

Folyamatok

A folyamatok azok az utak, amelyeken az innováció követi a tervet. Lehet az az ötletek gyűjtéséből induló „innovációs tölcsér” vagy „mérföldkövekre” épülő rendszerek a felügyeletre, priorizálásra és prototípus készítésre…

Siker

Egy innováció sikere három szinten érhető tetten: kívülről, vállalati szinten és egyéni szinten. A külső észlelés azt mutatja meg, hogy mennyire tartják innovatívnak a vállalatot vevői, versenytársai és, hogy egy innováció mennyire volt kifizetődő pénzügyileg. Általánosságban, a siker megerősíti a vállalkozásban az értékrendet, a viselkedést és a folyamatokat, melyek viszonzásként több tevékenységet és döntést is meghatároznak. Ilyenek például, annak eldöntése, hogy ki kap jutalmat, milyen személy lesz alkalmazva, és melyik projektek kapják meg a „zöld lámpát”.