Az élelmiszerlánc szereplői: termelők, forgalmazók, beszállítók

Az élelmiszerlánc szereplői: termelők, forgalmazók, beszállítók

 

Termelők, forgalmazók

 

Az élelmiszergyártás és forgalmazás a minőség és biztonság szempontjából jelentős potenciális kockázattal járó tevékenység.
Az élelmiszer minőség és biztonság jogi szabályai olyan követelményeket határoznak meg az előállítás és forgalmazás számára, amelyek biztosítják, hogy az élelmiszerek ne legyenek ártalmasak a fogyasztó számára, sőt ennél többet kell nyújtaniuk. Támogatniuk kell az egészséget, biztonságosnak és teljes körűen egészségesnek kell lenniük.
A biztonságos élelmiszerek előállításának felelőssége, mind a termékbiztonsági, mind az élelmiszerbiztonsági szabályozás alapján az előállított terheli. Ezt a biztonságot viszont meg kell őrizni a fogyasztó asztaláig, ami viszont felveti az élelmiszerlánc minden szereplőjének a felelősségét. A lánc szereplőinek a kölcsönös érdekeltsége okán együtt kell működniük.

Az élelmiszerlánc szereplői termékeinek, szolgáltatásainak piacképességét a minőség és a biztonság meghatározza.
A siker érdekében a vállalkozásnak olyan terméket, szolgáltatást kell kínálnia, amely megfelel egy meghatározott szükségletnek, kielégíti a vevő elvárásait, megfelel a rá vonatkozó standardoknak, specifikációknak és társadalmi követelményeknek, versenyképes az ára és az előállítás gazdaságos.

 

A vállalkozásnak, hogy e követelményeknek megfeleljen, biztosítania kell működése

  • technikai, technológiai
  • adminisztratív és
  • humán rendszerének szisztémás ellenőrzését

 

Ennek a kontrollnak abba az irányba kell kényszerítse a működést, hogy csökkentse, megszűntesse és még inkább megelőzze a fentieknek meg nem felelő termékek, szolgáltatások keletkezését.
A vállalkozásnak ezen ellenőrzés biztosításához élelmiszerbiztonsági rendszert kell létrehoznia és működtetnie.
A rendszernek magába kell foglalnia a termék életciklusának valamennyi fázisát a piaci igények megfogalmazásától a piaci igények kielégítéséig.
Egyik véglet, amikor a termék életciklusának legtöbb fázisa egyetlen szervezeten belül bonyolódik, másik végletként a fázisok szűk körére jön létre egy szervezet. A két véglet közötti átmeneti formák a leggyakoribbak.

Az élelmiszerek életciklusának vázlata:

Az élelmiszerlánc szereplői: termelők, forgalmazók, beszállítók

Jól látható, hogy az élelmiszerlánc szereplői igen sokféleképpen osztozhatnak az életciklus szakaszain.
Minél közelebb esnek a vevőhöz egy szervezet tevékenységi körébe eső fázisok, vagyis minél több fázis esik a beszállító területére (minél feldolgozottabb a beszállított tétel) annál nagyobb mértékben befolyásolja a vevő termékének minőségét a beszállítási tevékenység.
Emiatt a szervezetnek alapvető érdeke a minőségügyi rendszer kiterjesztése a beszállítóra, vagyis ki kell alakítania a Beszállítói Minőségbiztosítási Rendszert.

 

Beszállítók, Beszállítói tevékenység

Az élelmiszerelőállítás és forgalmazás a minőség és biztonság szempontjából jelentős kockázattal járó tevékenység. Komoly érdek fűződik ennek a kockázatnak a minimalizálásához. A kockázatok csökkentésének elsődleges helye a beszállító.

A beszállítók érdeke és törekvése termelői tevékenységük megfelelő élelmiszerbiztonsági színvonalának biztosítására és fenntartására nem vitatható.
Mégis a beszállító és a vevő együttműködésre kölcsönös érdekeltség okán szükséges és ez a gyakorlatban a következő formában valósul meg:

  • a beszállító élelmiszerbiztonsági rendszert (HACCP, BRC, IFS, ISO 22000, FSSC 22000, GLOBALGAP) működtet, ami termékvizsgálatokat is magába foglal,
  • a vevő rendszeresen végez beszállítói átvizsgálást / auditot
  • a vevő meghatározott rendszerességgel termékvizsgálatot végez

 

Az élelmiszer életciklusának meghatározó pontján a fogyasztó áll, akinek a beszállítója a kereskedő. A ciklus minden egyéb pontján tevékenykedő szervezet egyaránt vevő és beszállító.

 

Beszállítói Minőségbiztosítás:

Mint, hogy a beszállított termék (anyag) az előállító szervezet termékébe épül, annak minőségét közvetlenül befolyásolja.
Mindezért a beszállítói tevékenység tervezése, ellenőrzése dokumentált folyamatokat tesz szükségessé.

 

A beszállítási minőségbiztosítási rendszernek az alábbi elemeket (mint minimumot) kell magába foglalnia:
  • a beszállítói termék (anyag) megfelelő specifikációja
  • a beszállító kiválasztásának követelményrendszere
  • megállapodás a beszállítóval a minőségi követelményekről
  • megállapodás a beszállítóval az ellenőrzési módszerekről
  • megállapodás a vitás ügyek megoldásának rendjéről
  • a beérkező termék (anyag) ellenőrzési rendje
  • a beérkező termék minőségügyi jellemzőinek dokumentációja

A beszállító kiválasztásának követelmény rendszere:

A beszállítónak dokumentálnia kell, hogy rendelkezik mindazon feltételekkel, amelyek képessé teszik a kérdéses termék megadott specifikáció szerinti előállításra.
A beszállítói átvizsgálás/audit: az az eljárás, amely ennek a képességének a felmérésére hivatott, magába foglalja (de nem korlátozódik csak erre) az alábbi elemeket, azok bármilyen kombinációját.

  • a beszállító helyszíni átvizsgálása annak felmérésére, hogy technikai, adminisztratív és humán rendszerének állapota képessé teszi-e a kérdéses termék specifikáció szerinti előállításra
  • termék minták értékelése
  • múltbeli tapasztalatok a beszállító hasonló termékeivel
  • vizsgálati eredmények a beszállító hasonló termékeiről
  • más felhasználók közzétett tapasztalatai a beszállító termékeivel kapcsolatban

Beszállítói átvizsgálás:

Az alábbi területek vizsgálatát kell, hogy magába foglalja:

- a szervezet működési területén
  • kompetenciák vizsgálata
  • folyamatok, eljárások, technológiák felmérése, elemzése
- a műszaki-technikai helyzet területén
  • a gyártó, termelő berendezések felmérése, elemzése
  • a minőség/biztonságellenőrzés rendszerének,
  • a vizsgáló-ellenőrző módszereknek,
  • a vizsgáló és mérő berendezéseknek,
  • valamint az ezekhez kapcsolódó dokumentációnak a vizsgálata

 

- az átvizsgálás alapján az alábbi eredmények fogalmazhatók meg
  • a beszállító képes és alkalmas a megadott specifikációjú termék/anyag előállítása az elvárt minőségben és biztonságban
  • a beszállító rövid időn kis beruházással alkalmassá tehető a beszállítói munkára
  • a beszállító nem alkalmas a feladatra

Mely pontján állsz ennek a hosszú és összetett élelmiszerláncnak?

A bevezetőben arról írtam, hogy az élelmiszerbiztonság területén csak a láncban résztvevő valamennyi érintett széleskörű összefogása, és a feladatok rendszerbefoglalása hozhat és tarthat fenn eredményt.
Ennek az együttműködésnek az alapját, közös nyelvét és az összemérhetőséget az élelmiszerbiztonsági rendszerek adják.
Ezért lesz működésed biztonsága mellett üzleti sikered eszköze is az élelmiszerbiztonsági rendszer.

Mit veszel hát igazán?

Kipróbált kész technológiát, amely működteti tevékenységed egy fontos szegmensét, biztonságot és üzleti sikert hoz, mert piacképessé teszi termékeidet.
Az élelmiszerlánc végén állófogyasztó kivételével a lánc minden tagja vevő és beszállító egyaránt, így alkalmazója az élelmiszerbiztonsági rendszereknek, amelyből sok van, egyre több.
A megfelelő kiválasztása annak alapján kell történjen, hogy mely pontján vagy a láncnak, illetve, hogy mit preferál a kapcsolatrendszer, amiben dolgozol.

About Author

Avatar

Komment