Adalékanyagok, E-számok

Adalékanyagok, E-számok

Egységes jelöléssel az 1960-as évektől. Az E-szám önmagában nem méreg, hanem adalékanyag, lehet pl. az üdítőitalok savanyítószere vagy tartósítószer, illetve mások...hogy mik is, ebből a cikkből megtudhatja.
 

Adalékanyagok

A magyar élelmiszer-adalékanyag előírások összhangban vannak az Európai Unió szabályaival és biztosítják a fogyasztók egészségének védelmét.

Az Európai Közösség az 1960-as években fejlesztette ki az élelmiszer-adalékanyagok azonosítására az E-számozási rendszert annak érdekében, hogy a soknyelvű közösségben az élelmiszer-adalékanyagok nevének fordításából adódó problémák és esetleges félreértések elkerülhetők legyenek, s hogy az élelmiszer-adalékanyagok azonosítása és jelölése egyszerűbbé váljon.

 

Eredetileg négy adalékcsoportot jelöltek ki:

  • E-100-tól kezdődő számokkal jelölték a természetes és mesterséges színezékeket
  • E-200-tól sorolták be a különféle tartósítószereket
  • E-300-tól jelölték az antidoxidánsokat, az emulégeátorokat és a savanyítószereket
  • E-400-tól kezdődtek a sűrítőanyagok, zselésítőszerek stb.

Az élelmiszeripar az elmúlt évek során számos új adalékanyagot használ fel. Az adalékcsoport elnevezések még ma is érvényesek, jelenleg azonban több, mint 800 engedélyezett adalékanyagot használnak fel. A besorolást (beazonosítást) bonyolítja az is, hogy vannak adalékanyagok, melyek többféle technológiai célból is felhasználhatóak.

Később hasonló szabályokat állítottak fel az élelmiszer-adalékanyagok más csoportjaira, és számokat adtak ezeknek az anyagoknak is. Ma már nem állapítható meg egyértelműen az E-szám alapján az adalékanyag technológiai funkciója (pl. a lizozim tartósítószer E-száma 1105, az antioxidáns hatású ónkloridé 512), mivel hihetetlen mértékben megnőtt az élelmiszer-előállításban felhasználható adalékanyagok száma és technológiai funkciójuk sokfélesége.

 

Az antioxidánsok a zsírok avasodását, zöldségek, gyümölcsök elszíneződését gátolják, az emulgeáló anyagok, habképzők, sűrítők, zselésítők, sűrítő és szilárdító anyagok az élelmiszerek kedvező állagának kialakítását vagy fenntartását segítik, a tartósítószerek késleltetik az élelmiszerek romlását, a savanyítószerek növelik az élelmiszerek savasságát stb.

 

Általában nagyon kevés kell belőlük a kívánt hatás eléréséhez, mennyiségük az élelmiszerekben ezred-tízezred résznyi. Legtöbbjük természetes vagy természetes eredetű, sokszor a természetes anyagokhoz hasonló szerkezetű. Vannak mesterséges, az élelmiszerektől vagy élelmiszer összetevőktől teljesen eltérő kémiai szerkezetű adalékanyagok is (színezékek, édesítőszerek stb) ezek biztonságos felhasználását azonban megfelelő állatkísérletek és egyéb biológiai tesztek eredményei igazolják.

 

Az élelmiszer-adalékanyagok felhasználása Magyarországon ugyanúgy, mint a fejlett országokban mindenütt nagyon szigorú feltételekhez kötött. Törvény írja elő, hogy csak az adott célra a népjóléti miniszter által engedélyezett anyagokat szabad alkalmazni, melyek a felhasználás szintjén egészségre bizonyítottan ártalmatlanok, alkalmazásuk technológiailag indokolt és a fogyasztó érdekeit szolgálja.

A magyar élelmiszertörvény, az EU-hoz igazodóan nálunk is kötelezően előírja az élelmiszereknél felhasznált anyagok, aromák és adalékanyagok pontos feltüntetését. A felhasznált anyagokat a receptúra szerinti csökkenő sorrendben kell felsorolni. A termékismertetőn tehát a legnagyobb súlyarányban szereplő anyag van a lista elején, a legkisebb arányban felhasznált pedig a végén.

 

A bonyolult és sokszor igen hosszú kémiai elnevezések helyett az E-szám alkalmazása jól bevált erre a célra az Európai Közösség gyakorlatában. Bizonyítja ezt a tényt, hogy a rendszert az élelmiszer-világszabályokat kidolgozó Codex Alimentarius is átvette.

 

INS

Az élelmiszeradalékanyagok nemzetközi számozási rendszere az INS (International Numbering System for Food Additives) az egész világon, tehát Európán kívül is használatos. Az INS-számok azonosak az E-számokkal. Az INS-listán az Európai Unióban engedélyezett valamennyi adalékanyag megtalálható, de szerepelnek rajta olyanok is, melyek az Európai Unióban nem engedélyezettek.

Az EU jogharmonizáció keretében Magyarország elfogadta és 1996. január 1-jével bevezette az adalékanyagok jelölésére és gyors azonosítására alkalmas E-számrendszert.

Az élelmiszerbiztonsági irányítási-, és biztonsági rendszerek alapfeladatként kezelik a jogszabályoknak való megfelelés igazolhatóságát!

About Author

Avatar

Komment