Környezeti konfliktusok elemzése.
A természeti környezet elszennyeződése, javaink pazarló felhasználása kétirányú hatású. Egyrészt leszűkíti a manapság ismert, fogyóban lévő természeti erőforrások körét, (csökkentve az eljövendő nemzedékek lehetőségeit) másfelől az elszennyezett erőforrások újbóli alkalmazása előtt szükségessé váló tisztítási folyamattal növeli a termelés költségeit, így végső soron korlátozza a fenntartható fejlődés folyamatait.
A környezettel kapcsolatos eltérő szemléletek, értékrendek, érdekek gyakran helyi, országos vagy regionális konfliktusok kialakulásához vezettek és vezetnek ma is. A konfliktusok számbavétele, csoportosítása és elemzése alkalmat adhat egy megfelelőbb környezeti politika kialakítására és kommunikációjára.
A környezeti konfliktusról több síkon és többféle megközelítésben beszélhetünk, ezért a konfliktusokat a kialakulásukat övező társadalmi viszonyok, az aktuális hatalom és a civil társadalom által adott válaszok alapján érdemes csoportosítani, majd elemezni:
A környezeti konfliktusok időrendi csoportosítása:
- A konfliktusok forrását képező fő szennyeződések létrejöttének időszaka: a XX. század 20-as 30-as éveitől kezdve a 80-as évek közepéig,
- A felhalmozott szennyeződések, illetve a környezetszennyező-károsító technológiák felismerésének időszaka a 70-es évek végétől a 90-es évek végéig tartott. A felismerés egyidejű, de motivációját tekintve kétoldalú (a rendszerváltás igényéhez köthető politikai, és politikamentes szakmai),
- A konfliktusok számbavételére, megelőzésére, kezelésére irányuló jogi és gazdasági szabályozók megalkotásának időszaka a 80-as évek közepétől egészen a közelmúltig,
- A konszolidáció kezdetének időszaka, amely tulajdonképpen a közelmúltban kezdődött el, és még nem teljesedett ki.
A környezeti konfliktusok természete szerinti csoportosítás:
1) Régi, örökölt szennyezések feltárása és megoldása, pl.:
- A környezetvédelmi törvény alapján egy szennyezett területre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetett környezeti kár hogyan akadályozza (a jogalkotó szándékával ellentétben) a cég fejlődését, miközben az örökölt szennyezést folyamatosan felszámolja;
- Csepeli galvániszap (vagy korábban szegedi Fémszelekt);
2) Valamely létesítmény (ipari üzem, erőmű, autópálya, autóút, közösségi hulladékkezelő, közösségi szennyvízkezelő, stb.) megvalósítása, működése elleni fellépés, pl.:
- M0 körgyűrű egyes szakaszai;
- Osztrák égető Szentgotthárd szomszédságában;
- Cementgyári hulladékégetés kérdései;
- Regionális hulladéklerakók, -kezelő telepek kálváriája;
3) Szemét-, vagy környezetszennyező technológia importja.
4) A döntési folyamat hosszúsága, bonyolultsága miatt kialakuló konfliktus, pl.:
- Egy 1995-ben indult eljárásban különféle fellebbezések folytán 2004-ben az ügyfél számára kedvező döntés született a Legfelsőbb Bíróságon, ám az időközben megváltozott jogszabályok miatt a bírósági döntés nyomán sem volt a tevékenység megkezdhető, és az egész eljárást újra kellett kezdeni…
Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a környezettel, környezetvédelemmel kapcsolatos konfliktusok folyamatosan újratermelődnek. A kérdés csak az, hogy van-e elegendő tapasztalat a konfliktusok kialakulásának megelőzéséhez, a kialakultak kezeléséhez, illetve ismerjük-e mindehhez a megfelelő jogi környezetet.
A környezeti konfliktusokra adott válaszok csoportosítása:
- A második világháborút követő időszakra a 70-es évek közepéig az erőltetett iparosítás, a szennyezőanyagok korlátlan és ellenőrizetlen környezetbe juttatása mellett az volt a jellemző, hogy a kérdés egyáltalán nem került terítékre, sem a hatalom, sem az akkori helyzetből adódóan erőtlen civil társadalom részéről.
- Kezdeti lépés volt a kevés és nem túl erős hatáskörrel felruházott környezetvédelmi hatóság létrehozása a 70-es évek elején;
- A rendszerváltás előszele idején a civil társadalom egy része a korábbi hatalom elleni fellépés eszközének tekintette a környezetvédelmi kérdéseket. A tervezett beruházásokkal (Bős-Nagymaros hulladékkezelő létesítmények: Dorog, Aszód, Kétpó, stb.), továbbá egy-egy konkrét üggyel (szemétimportok, stb.) szemben jelentős társadalmi mozgalmak indultak meg. A múlt század utolsó két évtizedében került felszínre gyakorlatilag az összes korábban felhalmozott és ma ismert környezetszennyezés;
- A máig legfontosabb pozitív válasz az 1995. évi LIII. Törvény 98 §-a, amely ügyféli jogállást biztosít környezeti ügyekben a civil társadalom legszélesebb körének, illetve az AARHUS-i egyezmény beépítése a hazai jogrendbe, amely biztosítja a környezeti adatok teljes köréhez való hozzájutást.